Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban

Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója különbözőek az euróövezeten belül és kívül egyaránt. Ezekre az eltérő helyzetekre kö­zös gazdaságpolitikát alkalmazni nem lehetséges, nem is célszerű. Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 2012 szeptemberében lépett érvénybe az euró védőernyő részeként. 2013 nyaráig az EFSF-fel párhuzamosan működik és fel­ügyeli, utána pedig leváltja azt. Az ESM-ben nemzetközi multilaterális együttműködés folyik, de nem EU-szintű. (Ausztria az államközi megállapodásait is hasonlóan kezeli, mint az uniós ügyeket.) Az ESM autark, saját pénzügyi döntéseket hozó intézmény. Működését a bankárokból álló direktórium, illetve felügyelő bizottság határozza meg. Az intézménynek nincs felügyeleti szerve, nem tartozik valódi elszámolási felelősség­gel, döntései miatt nem lehet beperelni. Osztrák elemzések szerint az ESM a pénzügyi­leg megrendült bankok megmentését szolgálja. A Gazdasági és Monetáris Unióval kapcsolatos költségvetési felelősségvállalásban a GMU stabilitásáról, kooperációjáról és szabályozásáról szóló megállapodás (EFP) és az ESM-szerződés kiegészítik egymást. Az előbbi a hosszú távú célokat szolgálja, az utóbbi pedig rendelkezésre bocsátja a pénzügyi stabilizációt elősegítő finanszírozási támogatást, a gazdaságpolitikai feltételek, előírások betartásáért cserébe (13. cikkely). Az ESM leglényegesebb eszközei a hitelek és a hitelgarancia-vállalások. Az euróövezet tagországai mellett a többi EU-ország is kaphat támogatást. Ezt két feltételhez kötik: 1. makrogazdasági kiigazítási program benyújtása és megvalósítása; 2. az államháztar­tás tartós konszolidációjának biztosítását tartalmazó elemzés elkészítése és megvalósí­tása (ESM-szerződés, 12. és 13. cikkely). Az ESM-szerződést 2012 februárjában írták alá Brüsszelben, és Észtország kivételével ratifikálták is. Ausztria aggodalommal figyeli, hogy az Európai Központi Bank (European Central Bank, ECB) felvásárolja a veszélyeztetett euróövezeti országok államkötvényeit. Ezzel gyökeresen szakított azzal a korábbi, saját statútumában rögzített alapszabállyal, hogy közvetlenül nem vásárolhat a tagországok államkötvényeiből. Az új helyzetet azzal le­gitimálták, hogy a vásárlás most sem a kibocsátó országtól közvetlenül történik, hanem közvetítéssel, az ún. másodlagos kötvénypiacon (outright monetary transactions). Az ESM-mel kapcsolatos legfontosabb osztrák - tényszerű - kritikák az alábbiakban foglalhatók össze:- Az osztrák parlament költségvetési jogkörét csorbítja az a tény, hogy az ESM keretében Ausztria kompetenciákat ad le egy közvetlen választással nem legiti­mált szervezetnek. Az ESM-szerződés nem szabályozza a kilépés lehetőségét, így a megállapodás csak a nemzetközi jog általános szabályai szerint mondható fel; azaz csak akkor, ha a feltételek összességükben megváltoznak. A pénzügyi és költségvetés-alkotási szuverenitás egy részének feladására kényszerül minden ország, amely az ESM-től támogatást kap.28 Ezek az országok kötelesek makro­gazdasági, alkalmazkodási programot készíteni, jóváhagyatni és betartani, így gazdaságpolitikájuk külső ellenőrzés alá kerül (ESM-szerződés, 13. cikkely). 2013. nyár 45

Next

/
Thumbnails
Contents