Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója különbözőek az euróövezeten belül és kívül egyaránt. Ezekre az eltérő helyzetekre közös gazdaságpolitikát alkalmazni nem lehetséges, nem is célszerű. Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 2012 szeptemberében lépett érvénybe az euró védőernyő részeként. 2013 nyaráig az EFSF-fel párhuzamosan működik és felügyeli, utána pedig leváltja azt. Az ESM-ben nemzetközi multilaterális együttműködés folyik, de nem EU-szintű. (Ausztria az államközi megállapodásait is hasonlóan kezeli, mint az uniós ügyeket.) Az ESM autark, saját pénzügyi döntéseket hozó intézmény. Működését a bankárokból álló direktórium, illetve felügyelő bizottság határozza meg. Az intézménynek nincs felügyeleti szerve, nem tartozik valódi elszámolási felelősséggel, döntései miatt nem lehet beperelni. Osztrák elemzések szerint az ESM a pénzügyileg megrendült bankok megmentését szolgálja. A Gazdasági és Monetáris Unióval kapcsolatos költségvetési felelősségvállalásban a GMU stabilitásáról, kooperációjáról és szabályozásáról szóló megállapodás (EFP) és az ESM-szerződés kiegészítik egymást. Az előbbi a hosszú távú célokat szolgálja, az utóbbi pedig rendelkezésre bocsátja a pénzügyi stabilizációt elősegítő finanszírozási támogatást, a gazdaságpolitikai feltételek, előírások betartásáért cserébe (13. cikkely). Az ESM leglényegesebb eszközei a hitelek és a hitelgarancia-vállalások. Az euróövezet tagországai mellett a többi EU-ország is kaphat támogatást. Ezt két feltételhez kötik: 1. makrogazdasági kiigazítási program benyújtása és megvalósítása; 2. az államháztartás tartós konszolidációjának biztosítását tartalmazó elemzés elkészítése és megvalósítása (ESM-szerződés, 12. és 13. cikkely). Az ESM-szerződést 2012 februárjában írták alá Brüsszelben, és Észtország kivételével ratifikálták is. Ausztria aggodalommal figyeli, hogy az Európai Központi Bank (European Central Bank, ECB) felvásárolja a veszélyeztetett euróövezeti országok államkötvényeit. Ezzel gyökeresen szakított azzal a korábbi, saját statútumában rögzített alapszabállyal, hogy közvetlenül nem vásárolhat a tagországok államkötvényeiből. Az új helyzetet azzal legitimálták, hogy a vásárlás most sem a kibocsátó országtól közvetlenül történik, hanem közvetítéssel, az ún. másodlagos kötvénypiacon (outright monetary transactions). Az ESM-mel kapcsolatos legfontosabb osztrák - tényszerű - kritikák az alábbiakban foglalhatók össze:- Az osztrák parlament költségvetési jogkörét csorbítja az a tény, hogy az ESM keretében Ausztria kompetenciákat ad le egy közvetlen választással nem legitimált szervezetnek. Az ESM-szerződés nem szabályozza a kilépés lehetőségét, így a megállapodás csak a nemzetközi jog általános szabályai szerint mondható fel; azaz csak akkor, ha a feltételek összességükben megváltoznak. A pénzügyi és költségvetés-alkotási szuverenitás egy részének feladására kényszerül minden ország, amely az ESM-től támogatást kap.28 Ezek az országok kötelesek makrogazdasági, alkalmazkodási programot készíteni, jóváhagyatni és betartani, így gazdaságpolitikájuk külső ellenőrzés alá kerül (ESM-szerződés, 13. cikkely). 2013. nyár 45