Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Körösi István a külkereskedelmi előnyök, az EU-ban befektetett tőkéből származó jövedelmek és a külföldi beruházások profitja révén. Az EU jövőjével kapcsolatosan a föderalizmus, a konföderalizmus és a „nemzetek Európája" koncepciók közül az osztrák álláspont - sajátos kettős „is-is" felfogásban - a „nemzetek föderalizmusát" hangsúlyozza. Érdekes jelenség, hogy az osztrák föderalis- ták is nyomatékosan szerepeltetik koncepciójuk nemzeti jellegét. E felfogásban Európa igenlése és a saját út, valamint a nemzetiérdek-követés fontossága egyszerre tükröződik. Az osztrák politika a legutóbbi években (tovább) polarizálódott; Európa-politikai kérdésekben különösen erős a differenciálódás, mert ez a szavazatszerzés fontos tényezője a választásokon. A külső kapcsolatrendszerből származó előnyök fenntartását a kormánypártok belpolitikailag is alapvetőnek ítélik, de a további, főleg egyoldalú pénzügyi áldozathozatal, egyöntetű elutasításra talál. A válsággal küzdő mediterrán országoknak Ausztria tőkeexport helyett saját stabilitáspolitikai receptjét ajánlja exportra. Az 1995. évi osztrák, finn, svéd EU-csatlakozás előtt a közösségnek 12 tagja volt, 2013 júliusától már 28 ország érdekeit, álláspontját kell összehangolni, ami jóval nehezebb. Az EU pozíciója a világgazdaságban a válság óta nemcsak nem erősödött, hanem fajlagosan romlott is versenytársaihoz képest. A világgazdasági és az európai válságproblémák negatív hatásai is kumulálódtak. Ezek a tényezők nem csupán a brüsszeli vitákat és döntéshozatalt befolyásolják negatívan, de megnehezítik az osztrák Európa-politika alakítását is. Az osztrák belpolitikában az elmúlt két évtizedben alapvető tendenciává vált, hogy a két nagy párt (SPÖ és ÖVP) súlyosan erodálódott, mindkettő szavazati aránya 30 százalék alá csökkent. A politikai szereplők közötti ellentétek kiéleződtek, a szembenállás és a bizalmatlanság megnőtt. Ennek fő oka elsősorban a bizonytalanság és az EU jövőjével kapcsolatos kiszámíthatatlanság. A különböző parlamenti pártok azonban külpolitikai és Európa-politikai kérdésekben együttműködésre vannak ítélve.7 A parlamentben a Nemzeti Tanács (Nationalrat) külügyi bizottsága jelenleg (2013-ban) 8 SPÖ, 8 ÖVP, 5 FPÖ, 3 zöld és 2 BZÖ képviselőből áll. A Szövetségi Tanács (Bundesrat) EU-bizottságá- ban 7 ÖVP, 5 SPÖ és 1 FPÖ képviselő vesz részt. A folyamatosan jelenlévő EU-szkepticizmuson túl az EU-ellenesség is érzékelhetően teret nyert a politikában, sőt „az EU-ból való kilépés pártja" (EU-Austrittspartei) is megszületett.8 Ez a párt radikális EU-ellenessége mellett a következő tényezőkkel érvel:- az uniós szerződések és szabályozások korlátozzák az osztrák alkotmány jogérvényét;- a lisszaboni szerződésről Ausztriában nem volt népszavazás (Franciaországgal és Hollandiával ellentétben);- az EU nem gondoskodik saját szerződései maradéktalan betartásáról, pl. a maastrichti szerződésben elfogadott stabilitási kritériumokat sem tudják érvényesíteni; 26 Külügyi Szemle
