Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója és a nyugati EU-partnerei számára is megfogalmazta, hogy a „keleti" kapcsolatokban sajátos kompetenciával rendelkezik (Ostkompetenz). Ausztria stratégiai partneri szerepe az ország EU-tagsága nyomán és a kelet-közép-európai országok EU-csatlakozása után is megerősödött a közép-európai térségben.5 Ennek a folyamatnak Horvátország 2013. júliusi EU-belépése várhatóan újabb impulzust ad, s egyúttal bázist jelent Ausztria számára a balkáni kapcsolatépítésre is. Közép-Európa még nem vált szerves térséggé, jóllehet a regionális kooperáció érdemi erősödésének mindenki nyertese lenne. A nemzeti, regionális és európai önazonosság kérdésére a közösség tagjainak folyamatosan választ kell adniuk. A 2008 utáni válság utóhatásai és a jelenlegi pénzügyi válságproblémák azonban megnehezítik az előrelépést. A mediterrán térség EU-beli pozícióit, telephelyszerepét, vonzerejét az in- stabilitás csökkentheti, ezzel szemben a fokozatosan integrálódó Közép-Európa - ha szervesen egybeépülő térséggé válik - erősítheti nemzetközi politikai és gazdasági pozícióját. Az elvetélt Mitteleuropa és a külsőleg determinált, korábbi „köztes Európa" (Zwischeneuropa) helyett a jövőben valódi Közép-Európa (Zentraleuropa) épülhet ki. Az integrálódó Közép-Európa növelheti geopolitikai súlyát, egyesített szavazati erejével jobban befolyásolhatja az EU-politikát, és gazdaságilag felértékelődhet partnerei számára.6 Az osztrák Európa-politikát gazdasági oldalról a következő alapvető realitások határozzák meg: Ausztria európai kapcsolatrendszerének középpontjában Nyugat- és Közép-Európa áll, de geopolitikai, gazdasági, pénzügyi okokból nagymértékben érinti a balkáni országok és a mediterrán térség sorsa és jövője is. Az ország pozíciói az EU-ban egyértelműen jók és jobban biztosítottak, mint a tagság előtt. (Az osztrákok többsége az EU-n kívüliséget a realitások talaján elképzelhetetlennek tartja.) Az osztrák Európa-politika középpontjában jelenleg több fő kérdéskör áll: az EU gazdasági-pénzügyi válságtényezőinek érdemi, tartós megoldása, a pénzügyi stabilizáció biztosítékai, a norma- és ellenőrzési rendszer kiépítése és működtetése, az integráció politikai intézményrendszerének és döntéshozatali mechanizmusának reformja. Az ország Európa-politikájában a gazdasági problémák megoldása több, mint válságkezelés, európai szintű stabilitáspolitikaként értelmezi azt. A gazdasági és pénzügyi stabilizációról kiderült, hogy megvalósításához a tartós, megalapozott, konzisztens növekedésorientáció elengedhetetlen. Az alpesi ország a közösségi szabályok szigorú betartását szorgalmazza, de ezeket nemzeti intézkedésekkel és nemzeti gazdaságfejlesztési stratégiával kívánja megvalósítani. Az alapvető pénzügyi kérdésekben a döntéshozatali szuverenitás fenntartásához ragaszkodik, és mind politikai, mind gazdasági téren a bevált, saját út (osztrák modell) célszerű követését tekinti mérvadónak. Ezek kulcstényezői közé tartozik a hagyományosan követett növekedés- és foglalkoztatásösztönző irányvonal. Ausztria nemzetközi fellépését a belföldi stabilitás és az ország nettó befizetői szerepe nyomatékosan alátámasztja. A nettó fizetői szerep többszörösen megtérül 2013. nyár 25
