Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK KAPCSOLATOK - Zimmermann, Michael: Előszó
Michael Zimmermann Ausztria évek óta nagy érdeklődést mutat és az összetartozás érzését erősíti középeurópai partnerei iránt. 2001-ben az akkori osztrák külügyminiszter asszony, Benita Ferrero-Waldner bemutatta a szomszéd országokra és Lengyelországra vonatkozó stratégiai partnerség osztrák modelljét, amelynek célja többek között az érintett országok EU-csatlakozásának támogatása és meggyorsítása volt. A közép-európai országok EU- tagságának víziója már 2004-ben megvalósult. A regionális politikában a polgárok közvetlen részvétele és a civil kezdeményezések révén az új európai demokrácia is testet ölt. A határon átívelő bilaterális együttműködés és az erre a célra kijelölt EU-támogatási pénzek felhasználása nagyrészt a civil társadalom és az európai intézmények együttműködésével történik. így az emberek közötti személyes kapcsolat is különös jelentőségű a jövő közös alakítását illetően, mind politikai, gazdasági, mind kulturális szempontból. Ausztria és Magyarország a közös elkötelezettség jegyében vesz részt olyan regionális együttműködési programokban, mint az Európai Területi Együttműködés, Centrope - Közép-Európa Régió és Nyugat-Pannon Eurégió. Példaként említeném az „Aqua Burgenland Sopron" 100 millió euró költségvetésű projektet, amely több mint 250.000 ember vízellátását hivatott javítani. A következő évek fontos célkitűzése a határon átívelő infrastruktúra további javítása mellett az oktatás területén történő együttműködés fokozása is. A kétoldalú kapcsolatok valós alapokon nyugszanak: Magyarország és Ausztria gazdasági kapcsolatai 1989 óta gyors tempóban bővültek és mélyültek, így 2012-ben a kétoldalú külkereskedelem volumene elérte a 7,4 milliárd eurót. Az a körülmény, hogy Magyarország 2012-ben először produkált többletet a kétoldalú külkereskedelemben, azt mutatja, hogy az Európai Unió országai mint gazdasági térség, valóban összenőnek. Az osztrák gazdaság képviselőinek magyarországi jelenlétére - a családi vállalkozásoktól a kis- és középvállalkozásokon át a nemzetközi konszernekig - több mint húsz éve a fenntarthatóság és a partnerség elve jellemző. Az osztrák cégek a válság éveiben is folytatták a terjeszkedést, új munkahelyeket teremtve. Magyarországi jelenlétükhöz azonban különösen fontos a kiszámítható és biztonságos befektetői klíma. A munkaerőpiac 2011-ben történt végleges megnyitása óta folyamatosan nő a magyar munkavállalók száma Ausztriában. A regionális fejlesztésben fontos szerepet játszanak a határon átnyúló természetvédelmi és környezeti projektek is, mint a Fertő-Hanság (Neusiedler See - Seewinkel) Nemzeti Park, a Rába-Őrség-Goricko Natúrpark, valamint az írottkő Natúrpark. 2013 májusában, a határcsatorna felett átívelő Báró Berg Gusztáv kerékpáros híd megnyitásával, az ökológiai és a határon átnyúló kerékpáros turizmus fejlesztése jegyében tovább bővült a Fertő tó körüli, példaértékű kerékpárút-hálózat. A környezetvédelem néha kényes és heves érzelmeket kiváltó kérdés lehet a szomszéd országok között, ahogy azt a Rába folyón bekövetkezett habzás éveken át elhúzódó problémája 4 Külügyi Szemle
