Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Pintér Attila: Törökország külpolitikája a 21. század elején - neooszmán vagy újradefiniált török külpolitika?
Törökország külpolitikája a 21. század elején 11 Özal azt remélte, az Egyesült Államok honorálja majd a támogatását, illetve gyűlölte Szaddámot, akit 1990 márciusában a világ legveszélyesebb emberének tartott, miután az iraki elnök meglehetősen lekezelően viselkedett vele. Eric Rouleau: „The Challenges to Turkey". Foreign Affairs, No. 6. (1993). 111. o. szerint Özal szintézist akart létrehozni a kemalizmus és az Oszmán Birodalom pozitív aspektusai között. Politikai pályafutásának egyik komoly eredménye, hogy 1980 után sorra dőltek meg a tabuk, és a törökök ma már büszkeséggel beszélnek az oszmán múltról. 12 Alan Makovsky: „The New Activism in Turkish Foreign Policy". SA1S Review, No. 1. (1999). Elektronikus változat: www.washingtoninstitute.org/media/alansais.htm . A térkép újrarajzolásának gondolatát erősítette Özal egyik kijelentése, mely szerint „Törökország nem lehet a Nemzeti Paktum határainak foglya". Pilch: Turkey's Recent National Role. A Nemzeti Paktumról bővebben: Erik-Jan Zürcher: Turkey. A Modern History. London-New York: I. B. Tauris, 1993.144. o. 13 Graham E. Fuller: The New Turkish Republic. Turkey as a Pivotal State in the Muslim World. Washington DC: United States Institute of Peace Press, 2008. 40. o. úgy fogalmaz, hogy az Özal-érában vált a gazdaságpolitika a török külpolitika mozgatóerejévé. 14 Hikmet Öetin külügyminiszter 1993-ban úgy fogalmazott, hogy a szovjet hatalom visszavonulása a Közel-Keletről Törökországot „szárnyországból" olyan „frontországgá tette, amely több fronttal szembesült". Idézi: lián Berman: „Israel, India, and Turkey: Triple Entente?". Middle East Quarterly, No. 3. (2002). 33-40. o. Elektronikus változat: http://www.meforum.org/504/israel-india-and-turkey- triple-entente#_ftnref22 . 15 Shireen Hunter: „Bridge or Frontier? Turkey's Post-Cold War Geopolitical Posture". The International Spectator, Vol. 24. No. 1. (1999). Elektronikus változat: www.ciaonet.org/olj/iai/iai_99hus01.html . 16 Szíria az 1970-es évek, tehát gyakorlatilag megszületése óta támogatta a PKK-t, amelynek vezetője, Abdullah Öcalan Damaszkuszban rendezte be a főhadiszállását, a PKK aktivistáit pedig a Bekaa-völgyben képezték ki. A PKK szír támogatása miatt Törökország nyíltan csak 1990 után emelte fel szavát. A legmarkánsabban erre 1998-ban került sor: a szír határok mentén összevont török egységek hiteles fenyegetést jelentettek az Öcalant befogadó és a PKK-t támogató Szíria számára. Damaszkusz azonban nem akart katonai összecsapást, a török csapatösszevonásra nem reagált hasonló módon, sőt ígéretet tett, hogy beszünteti a PKK támogatását. A török fenyegetés komolyságát jelezte, hogy Ankara és Damaszkusz között az egyiptomi és az iráni elnök és külügyminiszter közvetített. Az 1998. október 20-án Adanában aláírt megállapodás értelmében Szíria vállalta, hogy nem engedi be az országba Öcalant és a PKK tagjait, nem teszi lehetővé, hogy a szervezet a területén bármilyen formában működjön, emellett terrorszervezetnek ismerte el a Kurd Munkáspártot. A megállapodás teljes szövege: www.mfa.gov.tr/grupa/ac/acf/Adanaeng.htm . Letöltés ideje: 1999. november 15. 17 §ükrü Elekdag: „21/2 War Strategy". SAM Center for Strategic Research, http://sam.gov.tr/wp-content/ uploads/2012/02/SukruElekdag.pdf, 2012. február. 18 Törökország volt az első muszlim ország, amely elismerte Izraelt. 19 Makovsky: „The New Activism in Turkish Foreign Policy". 20 Ziya Önij: „Turkey in the Post-Cold War Era: In Search of Identity". Middle East Journal, Vol. 49. No. 1. (1995). 60. o. 21 Makovsky: „The New Activism in Turkish Foreign Policy". 22 Oni§: „Turkey in the Post-Cold War Era". 60. o. 23 Spencer: „Turkey between Europe and Asia". 20-21. o. 24 Sylvie Gangloff: „The Weight of Islam in the Turkish Foreign Policy in the Balkans". Turkish Review of Balkan Studies, (2000/2001). 100. o. 25 Hunter: „Bridge or Frontier?"; Rouleau: „The Challenges to Turkey". 114. o. úgy vélte, az a tény, hogy Ankara együttműködési megállapodásokat kötve a balkáni államok egy részével, felkeltette Athén gyanakvását, s a görögök attól tartottak, Ankara és új szövetségesei gyűrűjébe kerülhetnek. 26 Ismail Cem török külügyminiszter megnyitóbeszéde az Iszlám Konferencia Szervezete - EU Közös Fórumán, 2002. február 12-én, Isztambulban: Republic of Turkey Ministry of Foreign Affairs, www. mfa.gov.tr/OIC-EU-Forum/IsmailCem.htm. Letöltés ideje: 2003. április 3. 2013. tavasz 19
