Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szörényi Attila: Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez, 1949-1951
Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez bezáratásának veszélyét, mert számított annak információszerző potenciáljára a szovjet tömbben végbemenő katonai-, illetve politikai fejlemények terén. Lényeges elem az is, hogy kezdetben (a belpolitikai szempontok mellett) a VOA-nak a pszichológiai hadviselésben betöltött fontos szerepe miatt sem volt hajlandó Washington a rádiófrekvencia terén engedményt tenni Vogelerért cserébe. A Vogeler-ügy csak egy ponton, a Gubicsev-eset révén kapcsolódott közvetlenül az amerikai diplomácia mindenkori legfontosabb ügyeihez (bár a koreai háború kitörésével az amerikai diplomaták a Vogeler-ügy fejleményeit is próbálták a háborúval összefüggésben értelmezni, valamint általában véve a szovjet intenciókra igyekeztek következtetni az egyes lépések nyomán.) Ennek ellenére nem mondható, hogy a State Department csak alacsony szinten foglalkozott volna az esettel: a legfőbb lépéseket személyesen Acheson hagyta jóvá, ő maga fogadta a magyar követet is, sajtótájékoztatóinak programjában148 pedig a legfontosabb kurrens világpolitikai események mellett a Vogeler-ügy is rendszeresen helyet kapott. Az amerikai diplomaták - brit kollégáikhoz hasonlóan - szinte biztosak voltak benne, hogy a magyar lépéseket valójában Moszkva irányítja a Vogeler-ügyben (is).149 A feldolgozott iratok és összefüggések azonban azt mutatják, hogy valószínűleg nem történt közvetlen szovjet intervenció ebben az esetben. Igaz, erre nem is volt szükség, mert Rákosi mindenféle utasítás nélkül is kínosan ügyelt arra, hogy a magyar lépések maximálisan megfeleljenek Sztálin elvárásainak. Jegyzetek 1 1949 őszén indult eljárás az amerikai tulajdonú Standard Villamossági Rt. vezető tisztviselői ellen, ami egy 1950. februári nyilvános koncepciós perben csúcsosodott ki Budapesten. A szabotázs- és kémvádakkal tűzdelt ügy egyiklegfőbb különlegessége, hogy mindjárt két külföldi vádlott isbíróság elé állt: az amerikai Vogeler és a brit Edgar Sanders. Az ügy hátteréről részletesen lásd: Szörényi Attila: „A Standard-ügy előzményei és előkészítése, 1948-1950". Doktori értekezés. Piliscsaba: PPKE BTK, 2012. (Kézirat) Elektronikus változat: http://phd.btk.ppke.hu/tortenelemtudomany/ szorenyi_attila/disszertacio.pdf. Letöltés ideje: 2013. március 25. 2 Pál István: „A Vogeler-ügy". In: Gyarmatokból impérium. Magyar kutatók tanulmányai az amerikai történelemről (szerk. Frank Tibor). Budapest: Gondolat, 2007, 217-235. o.; Honvári János: „A Vogeler- ügy". Valóság, No. 7. (2010). 20-52. o.; Martin Mevius: „Koronát Rákosinak! A Vogeler-ügy, a Szent Korona és a magyar szocialista rendszer nemzet(köz)i legitimációja, 1945-1978". Múltunk, No. 2. (2011). 145-174. o. 3 Ezúton szeretnék köszönetét mondani a magyar Fulbright Bizottságnak, hogy az e tanulmány alapjául is szolgáló amerikai levéltári kutatást 2008-2009-ben ösztöndíjával lehetővé tette. 4 Természetesen a szöveg koherenciájának kedvéért máshonnan már ismert információknak is helyet kellett kapniuk a tanulmányban. 5 Idézi: Honvári: i. m. 24. o. 6 Budapest (a továbbiakban: Bp.) to Washington (a továbbiakban: DC) Telegram No. 1305, Nov. 22, 1949. U. S. National Archives and Records Administration (a továbbiakban: NARA) Record Group (a továbbiakban: RG) 59 Entry (AI) 3083, Vogeler Case Folder #1. 2013. tavasz 165
