Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szörényi Attila: Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez, 1949-1951
Szörényi Attila Akkor mégsem tették ezt meg. Miért lett volna ez másképpen 1951 elején, amikor csupán egy felvetés érkezett az ausztriai főbiztostól, és nem volt amerikai precedens sem, mint annak idején Gubicsev hazaengedése? Másrészt a magyar dokumentumokból ismert, hogy az ügy folyását alapvetően a magyar pártvezetés irányította, abban pedig már korábban is megvolt az akarat Vogeler kiengedésére, ami korábban hajszál híján meg is valósult. Nem volt szükség tehát Rákosi hozzáállásának alapvető megváltoztatására - amire adott esetben csak szovjet utasításra lett volna hajlandó; nem kellett őt a kiengedés szükségességéről meggyőzni, csak a propagandaértékkel bíró feltételek teljesülését kellett - kiszivárogtatásoktól mentesen - biztosítania az amerikai félnek. Ez hamarosan meg is történt, és álláspontom szerint ez volt az ügy megoldásának kulcsa, nem Szviridov megkörnyékezése. Az ügy megoldása A magyar és az amerikai kormány közötti megegyezés végül 1951 áprilisában - meglehetősen hirtelen - érkezett el Robert Vogeler ügyében. Az USA „ajánlata" Vogeler szabadon engedéséért gyakorlatilag megegyezett azzal, amit már 1950 tavaszán is kínáltak. Egyetlen jelentős különbség volt: a magyarok által kifogásolt VOA-frekvencia megszüntetése. Davis 1951. április 7-én utasítást kapott a központjától, hogy hosszú idő után újra kérjen találkozót Béréitől Vogeler ügyében. Az államtitkár két nap múlva fogadta is a követet, aki közölte, hogy kormánya megszüntette a VOA-adást a korábban kifogásolt hullámhosszon,127 valamint Vogeler kiengedése esetén változatlanul kész az 1950. júniusi megegyezés pontjait elfogadni.128 Béréi két nap múlva közölte a követtel, hogy a magyar kormány elfogadja az amerikai javaslatot, ha Davis írásba is foglalja Washington vállalásait (a németországi magyar javak visszaszolgáltatása [a korona kivételével], az Egyesült Államokban bezárt magyar konzulátusok újranyitása és az amerikai útlevelek érvényesítése magyarországi utazásra), ami meg is történt.129 Ezúttal a nyugati sajtó sem értesült idő előtt a fejleményekről. Néhány technikai kérdés tisztázása után Vogelert 1951. április 28-án, Hegyeshalomnál átadták a bécsi amerikai követség képviselőinek. Az ügyet végül lezáró kezdeményezés tehát egyértelműen amerikai részről indult ki.130 A helyzet gyakorlatilag megegyezett az 1950. júniusival, azzal a különbséggel, hogy a VOA-frekvencia kérdése egyértelműen tisztázódott, valamint nem volt kiszivárogtatás. Az 1951 áprilisában történtek megerősítik azt, hogy 1950-ben valóban e két tényező lehetett a megegyezés akadálya. Rákosi valószínűleg várta az alkalmat, hogy megszabadulhasson Vogelertől, de ahhoz ragaszkodott, hogy valamit nyerjen is az „üzleten". 160 Külügyi Szemle
