Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szörényi Attila: Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez, 1949-1951

Szörényi Attila hogy az amerikai engedmények, bár Davis számára olcsónak tűntek, propagandaérté­kük a magyar vezetés számára igen magas volt, hiszen a vezető „imperialista" hatalom felett érvényesítették akaratukat. Ez pedig még egy előnyös angol kereskedelmi szerző­déssel összevetve sem elhanyagolható - egyáltalán nem biztos, hogy a magyar vezetés is úgy érezte, Vogelert „olcsón" adja. Mindenesetre a követ értékelésével a State Department is egyetértett, hiszen az Acheson hozzájárulását kérő feljegyzés kimondta, hogy a javasolt lépés „nem jelentene részünkről nagy engedményt, mivel a kérdéses vagyontárgyak értéke viszonylag cse­kély, és valójában csak a Magyarországgal kötött békeszerződés előírásának tennénk eleget ezzel."88 A Davisnek szóló utasítás megvilágítja a State Department általános hozzáállását az egyeztetésekhez. „Általában véve - szól a budapesti követségnek küldött távirat - el kell ke­rülnie egy hosszú alku- és vitafolyamat kialakulását, mert ezt később a ma­gyarok propagandacélokra használhatnák, ami káros az Egyesült Államok presztízsére nézve. Nézetünk szerint elsősorban a Vogelerrel szembeni bá­násmód miatt hozott megtorló intézkedések felülvizsgálata képezheti azon engedményeket, amelyeket Vogeler szabadon engedéséért cserébe felajánl­hatunk a magyar kormánynak. A jelen körülmények között úgy hisszük, hogy bizonyos fokú rugalmasságot fenn kell tartanunk [...], azonban sem­miképpen sem szabad azt a látszatot keltenünk, hogy a Vogeler sorsa feletti aggodalmunkban hajlandóak lennénk megbékíteni a magyar kormányt."89 Ez a tárgyalási attitűd a jelek szerint a magyar félnek is megfelelt, hiszen az egyezte­tések ígéretesen haladtak,90 végül június 16-án, az utolsó részletek tisztázása után Béréi Andor mosolyogva(l) kijelentette: „Úgy tűnik, ezzel minden rendeződött. Az egyetlen kérdés már csak az, hogy mikor utasítsuk ki Vogelert."91 Minden arra utal, hogy a ma­gyar vezetés valóban szabadon akarta bocsátani Vogelert; erről 15-én az MDP Titkár­sága, majd a Minisztertanács is határozatot hozott.92 Maga Rákosi jelentette ki június 16-án a Minisztertanácsban, hogy „az amerikaiaknak ez a visszavonulása és az ügyben folytatott tárgyalásoknak, valamint megállapodásnak a nyilvánosságra hozatala a ma­gyar népi demokrácia tekintélyét nagymértékben fogja megerősíteni".93 A washingtoni magyar követ a fejlemények hírére már javaslatot is tett az újra megnyitandó konzulá­tusokkal kapcsolatban.94 A megegyezés azonban ekkor még elmaradt. Június 19-re - azaz három nap lefor­gása alatt - ugyanis nagyot változott a helyzet, s Béréi ismét elégedetlenségének adott hangot. Az újabb ellentét oka a VOA volt. A State Department soha nem egyezett bele a VOA (tíz országba sugárzott) kelet­európai adása hullámhosszának megváltoztatásába. „Több mint valószínű, hogy a 154 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents