Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: Fock Jenő miniszterelnök franciaországi útja (1968. március 25-30.)
Fock Jenő miniszterelnök franciaországi útja külügyminiszter esetleg az év vége előtt Magyarországra jön. Ezzel kapcsolatban megegyeztek, hogy a kérdést mindketten napirenden tartják,82 valamint a nagykövet javasolta, hogy a kapcsolatok további építése érdekében időről időre a párizsi magyar nagykövet is tegyen lépéseket a francia külügyminisztériumban. Összességében a látogatással lezárult az 1963-1968 között tartó politikai közeledési időszak is. Magyar részről megvalósult az a politikai cél, hogy az 1956-ban hatalomra juttatott rendszer nyugati elfogadtatását elérjék. Ebben a kor nemzetközi viszonyai között a magyar-francia kapcsolatépítés jelentette az egyik fontos utat, melynek első szakasza ezzel a látogatással lezárult, és Magyarországnak a Csehszlovákia elleni intervencióban való részvétele, illetve De Gaulle 1969-es lemondása után meg is szakadt. Fock látogatása azonban egy hosszú távú, korrekt szakdiplomáciai együttműködés alapjait is megteremtette. A következő érdemi politikai előrelépést Kádár János első titkár tíz évvel későbbi párizsi látogatása jelentette, amely a kétoldalú kapcsolatok 1968-1978 közötti szakaszát is lezárta, de ennek megértése további történetek megírását igényli... Jegyzetek 1 A tanulmány a Bolyai János kutatási ösztöndíj (2009-2012) támogatásával készült. 2 Jean-Paul Bled: „Le general de Gaulle et le triangle Paris-Bonn-Moscou". In: De Gaulle el la Russie (szerk. Maurice Vai'sse). Párizs: CNRS Editions, 2006. 199-204. o.; Frédéric Bozo: Deux strategies your l'Europe. De Gaulle les États-Unis et l'Alliance atlantique, 1958-1969. Párizs: Plon et Fondation Charles de Gaulle, 1996.193-196. o.; Georges-Henri Soutou: La guerre de Cinquante Ans. Les relations Est-Ouest, 1943-1990. Párizs: Fayard, 2001. 469-477. o.; Maurice Vai'sse: Les relations internationales depuis 1945. Párizs: Armand Colin, 2002. 75-122. o.; Maurice Vai'sse: „La puissance ou l'influence? (1958-2004)''. In: Histoire de la diplomatic frangaise. Párizs: Perrin, 2005. 887-888. o. 3 Andrejz Szepticzky: „La conception gaullienne de l'orde européen", In: Annuaire Frangais de relations internationales, Vol. III. Brüsszel: Bruylant, 2002. 392-403. o. 4 „Entretien entre Maurice Couve de Murville et Valérián Zorin". AMAE SG EM (Archives de Ministére des Affaires Etrangéres, Secrétaire Général, Entretiens et Messages) Vol. 33. (1968. január 4.); „Entretien entre Maurice Couve de Murville et Willy Brandt". AMAE SG-EM Vol. 33. (1968. február 27.). 5 Héléne Carrére d'Encausse: „La Russie dans la géopolitique de Charles de Gaulle". In: De Gaulle et la Russie (szerk. Maurice Valsse). Párizs: CNRS Editions, 2006. 273-279. o. 6 Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Gazdasági válságok és katonai konfliktusok, 1500- 2000. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992. 378-379. o. 7 Soutou: i. m. 469. o. 8 Maurice Valsse: La grandeur. Politicjue étrangére du général de Gaulle 1958-1969. Párizs: Fayard, 1998. 443-444. o.; Maurice Vai'sse: „L'Europe centrale et orientale dans la politique du général de Gaulle de 1958 ä 1969". Cahiers de la Fondation Charles de Gaulle, No. 6. (1999). 129-133. o. 9 A románok 1967. január 31-én, a jugoszlávok 1968. január 31-én vették fel a diplomáciai kapcsolatokat az NSZK-val. 10 „.. .a kelet-európai államok megnövelték a belső autonómiájukat, de belső vagy külső válság esetén mindig a Szovjetuniót támogatják. Az egyedüli kivételt Románia jelenti, ahol a nacionalizmusra építenek, mivel a hatalom valójában népszerűtlen. A magyar történészek a »Duna menti Európa« föderalista gondolata iránt érdeklődnek, de gondolataikat a románok, akik számára a 2013. tavasz 135
