Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - KATONAPOLITIKA ÉS NONPROLIFERÁCIÓ - Mezey Mariann: Az Európai Unió és a proliferáció elleni küzdelem
Mezey Mariann lényegében azonos exportügyletre engedélyt anélkül, hogy ne konzultáltak volna azzal az országgal, amelyik az eredetileg kért hozzájárulást megtagadta. A döntés, hogy kiadja vagy megtagadja-e az engedélyt a konzultáció után, a nemzeti hatóság felelősségi körében marad. Abban az esetben azonban, ha azt választja, hogy mégis kiadja a kért exportengedélyt annak, akitől korábban azt megtagadták, e döntését és részletes indokait meg kell osztania az európai uniós tagállamokkal és az Európai Bizottsággal. Ez a döntés sok különböző tényezőn alapulhat. Lehetséges például, hogy az export tárgya lényegében nem is azonos azzal, amit korábban megtagadtak. A döntés tükrözhet olyan tényezőket, mint a végfelhasználásnak és a végfelhasználó ellenőrzésének eltérő szemléletmódja, vagy az, hogy akkor már több és jobb információval rendelkeznek arról a fejlesztési célprogramról, amelyhez az export tárgyát jelentő eszközt importálni kívánják, mint korábban. A hadiipar, fegyvergyártás, fegyverkereskedelem hagyományosan mind olyan tevékenység, amely nem a szabad piacon zajlik, hanem államilag kézben tartott, ellenőrzött, még akkor is, ha formálisan nem mindig államok között történik. Azonban a mai gondolkodás már arra fókuszál, hogy hogyan lehet ellenőrizni az - esetleg terrorista cselekményeket tervező - nem állami szereplők, csoportok hozzáférését a haditechnikához, tömegpusztító fegyverekhez, és adott esetben megtagadni azt. Maga a kettős felhasználású termék vagy technológia nem jelent veszélyt, és hozzáférésük megtagadása is csak abban az esetben indokolt, amikor a vonatkozó terméket vagy technológiát nagy valószínűséggel tömegpusztító fegyver céljára fogják alkalmazni. Az EU a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásában a legjelentősebb és a széles körű felelősséget vállaló nemzetközi szereplők közé tartozik, igyekszik reagálni a világban történő változásokra, szoros kapcsolatot tart az exportőr cégekkel. Mivel az európai biztonsági stratégia világos feladatává teszi, az Európai Unió nem hanyagolhatja el a proliferációs veszélyeket, amelyek tagállamainak, polgárainak és érdekeinek biztonságát fenyegetik az egész világon: célkitűzése, hogy megelőzze, elrettentse, megállítsa és - ahol lehetséges - felszámolja az aggodalomra okot adó proliferációs törekvéseket. Az Unió összes tagállamának és az EU intézményeinek kollektív felelősségük van ezeknek a veszélyeknek a megelőzésében. Mindezeket figyelembe véve új rendeleteket alkottak az 1334/2000/EK rendelet alapján, mely kiterjedt már nem csupán az exportimport, hanem a tranzit-, valamint a brókertevékenységek ellenőrzésére is. i 08 Külügyi Szemle
