Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - KATONAPOLITIKA ÉS NONPROLIFERÁCIÓ - Mezey Mariann: Az Európai Unió és a proliferáció elleni küzdelem
Az Európai Unió és a proliferáció elleni küzdelem Az exportellenőrzés alapelvei az EU-ban Mind a haditechnikai, mind a kettős felhasználású termékekre vonatkozó exportellenőrzési folyamat jellemzője az, hogy egy exportkérelem elbírálása a - szakmai alapon ugyan a fenti két külön listába tagolt, de az EU-tagállamok számára mégiscsak közös - uniós listához való összehasonlítással kezdődik. Egyébként az 1334/2000/EK rendelet értelmében az ellenőrzés nem minden esetben korlátozódik a termékjegyzékben szereplő termékek, technológiák körére. Amennyiben vélelmezhető, hogy az ott nem szereplő terméket vagy technológiát a fogadó országban részben vagy egészében tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére, gyártására, tárolására terveznék felhasználni, az ugyanúgy ellenőrizendőnek tekintendő, mintha a termékjegyzék része lenne. A nemzetközi nonproliferációs rezsimek és természetesen a magyar exportellenőrzési rendszer is alkalmazza ezeket az elveket. A legfontosabb alapelv mégis az, hogy a kereskedelmi érdek nem áshatja alá a tagállamok alapvető biztonsági érdekeit vagy elkötelezettségüket a nonproliferáció terén (még az EU közös piacán belül sem, amely természetesen nagyon is elősegíti a termékek és szolgáltatások Unión belüli szabad áramlását). Ennek megfelelően, az ellenőrzés tárgyát képező termékek nem exportálhatok a konkrét kiviteli kérelemre vonatkozó néhány esetleges korlátozás figyelembevétele nélkül. Ez egy kérdéssorozat feltevését és a válaszok kiértékelését jelenti. Ilyen, a korlátozást ellenőrző kérdés lehet pl. az, hogy az illető országra vonatkozóan fennáll-e:-nonproliferációra való elkötelezettség valamely nemzetközi megállapodás(ok)ban;- az ENSZ BT szankcióinak kötelezettsége;- az ország nemzeti kül- és biztonságpolitikai szempontjaiból való korlátozás;- az érdekeinkkel ellentétes szándékú végfelhasználás és terrorizmus, diverzió veszélye. A bizalmi alapon történő együttműködés Könnyű belátni, hogy a nemzetközileg összehangolt exportellenőrzés hatékonysága csökken, ha az elutasított fél - a végfelhasználó importőr - más államból képes szert tenni ugyanarra a termékre. Éppen ezért alkalmazza az EU az ún. „no undercut" („nem alávágni") alapelvet (magatartási szabályt), melynek az a rendeltetése, hogy megnehezítse, hogy a végfelhasználók kijátszhassák a tagállamok nemzeti exportellenőrző rendszereit egymás ellen. Ez a gyakorlati megvalósítás terén annyit jelent, hogy ameny- nyiben az együttműködő rezsim egyik tagországa elutasít egy bizonyos exportengedély iránti kérelmet, akkor más partnereknek nem szabad egy lényegében azonos kivitelt engedélyezni mindaddig, amíg nem konzultáltak a jóváhagyást előzőleg megtagadó állam hatóságaival (és utána is csak akkor engedélyezhetik, ha biztosra vehetik, hogy az a nonproliferációs rezsim célját nem ássa alá). 2013. tavasz 105
