Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 2. szám - DIASZPÓRÁK SZEREPE ÉS ÚJ VILÁGREND - Szalai Éva Emese: A diaszpórák szerepe az új világrendben

A diaszpórák szerepe az új világrendben Örményország kapja a harmadik legnagyobb amerikai segélyt, így az ország túlélte a török blokádot. Hasonló magatartás jellemezte a volt Jugoszlávia területéről származó diaszpórákat. A horvát kormány a Horvátországban élő szerbekkel került összetűzésbe, majd később a bosnyák kabinet a boszniai szerbek és horvátok ellen is fellépett, akik viszont egy­mással is harcban álltak. A szerb kormány „Nagy-Szerbia", míg a horvátok „Nagy-Hor- vátország" megteremtésén fáradoztak, a két tábor pedig a nyugati világot is megosztot­ta. A horvátokat támogatta Németország, a Vatikán, Ausztria és az Egyesült Államok, Szerbiát pedig Oroszország, Görögország és más ortodox államok. A boszniai muzul­mánok mögött sorakozott fel Irán, Törökország, Líbia, Szaúd-Arábia és az egész iszlám nemzetközösség. Mindhárom vallás és érdekcsoport jelentős támogatást kapott a diasz­póráitól: pénzt, fegyvereket, önkéntes csapatokat, utánpótlást, politikai és diplomáciai segítséget. A külföldön élő tekintélyes horvát diaszpórából Horvátország is hasznot hú­zott: jelentős összeggel támogatták a függetlenségi harcokat, az Egyesült Államokban pedig horvát emigráns szervezetek a Kongresszus elnökénél lobbiztak anyaországuk érdekében. Később Ausztria, Németország és más nyugati hatalmak elsőként ismerték el a független Horvátországot, ami nagyban megkönnyítette az új állam kezdeti lépé­seit. Szerbia sem maradt támogatók nélkül, Oroszország több mint ezer katona mellett fegyvereket is küldött a szerb haderőnek. E példákból jól látszik, hogy a rokon országok vallása olyan erőt jelent, amely rég elfeledett vagy szunnyadó nacionalista reflexeket is képes fellobbantani - mondja Huntington.8 Ez kétségkívül globális veszélyt jelentő probléma, azonban a diaszpórák nem csupán ilyen képet mutatnak. A diaszpóra fogalma és értelmezésének fejlődése A diaszpóraprobléma évszázados, sőt évezredes kérdés, része az emberiség történeté­nek; ezzel függ össze, hogy a diaszpóra fogalma is koronként változott. A kifejezés a görög diasperiein szóból származik, amely a dia (magok), illetve a speriem (elvetés, szét­szórás) összetételből áll. Már az ókorban olyan népcsoportokra, közösségekre utalt, amelyek elhagyni kényszerültek szülőföldjüket, majd a világ más tájain szétszóródva, kisebb csoportokban folytatták életüket. Kezdetben, a görög értelmezés egy adott uralkodó városállam polgárára vonatko­zott, aki gyarmatosító szándékkal a meghódított területekre költözött, így asszimilálva azokat a birodalomba. Az első írásos feljegyzés a héber Biblia görög fordításához kap­csolódik. Ekkor a Diaszpóra szó (nagy kezdőbetűvel) kizárólag az (Izraelből i.e. 587-ben, Júdeából 70-ben) elűzött zsidókra utalt, és évszázadokig ez is maradt a szó elsődleges jelentése. 2012. nyár 145

Next

/
Thumbnails
Contents