Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ÉRTELMEZÉSI KERETEI - Maróth Miklós: Az "arab tavasz"
Az „arab tavasz korruptnak tartotta. A korrupció (faszád) jelentése azonban nem érthető meg sem a magyarból, sem az európai nyelvekből. A szó az arabban több jelentéssel bír. Az egyik szerint erőszakos föllépés másokkal szemben, mégpedig a kifosztásuk érdekében. A szó ebben a jelentésében bizonytalan, ingatag, kiszámíthatatlan viszonyokat jelent. Az erőszakos, jogtalan fellépés azonban hallgatólagosan föltételezi a sáridtól való eltérést, azaz a vallási törvények figyelmen kívül hagyását. Vallási törvényeket azonban az élet számos területén lehet átlépni, ennek következtében az ebben az értelemben vett korrupció is többféle lehet: van gazdasági, politikai, vallási, társadalmi, és számos más korrupció. A „korrupció" tehát megromlott közállapotokat jelent.7 Másik értelemben véve a faszád jogi terminus, és egy bizonyos döntés semmisségét jelenti akkor, ha a jogban előírt föltételek valamelyike hiányzik. Ebben az értelemben a terminus a jelen összefüggésben nem tartozik témánkhoz. A szó maga a Koránban többször is előfordul, a Korán-konkordancia szerint is az egyensúly fölbomlását és nyugtalanságot, illetve az egyensúly megbomlását követően mások vagyonának elorzását és gyilkosságokat jelent. Az első értelemben a nyolcadik szííra (A zsákmány) 73. verse tartalmazza a szót: „Akik hitetlenek, azok egymás atyafiai. Ha nem így cselekedtek, akkor megkísértés és [nagy] romlás lesz szerte a földön."8 A szöveg szerint a hitetlenek összetartanak. Ha velük kapcsolatban a hívők nem az előző versekben előadott parancsok szerint járnak el (erre vonatkozik a „nem így cselekedtek" kifejezés), akkor „megkísértés" (fitna) és nagy romlás (faszád kabír) következik. A „nagy romlás" ebben a versben a bizonytalan, kiszámíthatatlan közállapotokat jelenti, amelyek közepette a muzulmánok nem érezhetik magukat biztonságban. A másik értelmében áll a szó az 5. szára (Az asztal) 33. versében: „Emiatt írtuk elő Izrael fiai számára azt, hogy ha valaki megöl egy emberi lényt egy másik ember [megölése] nélkül, vagy [nem megtorlásként] a földön okozott romlásért, az olyan, mintha minden embert megölt volna."9 Ez a vers megengedi tehát más ember megölését vérbosszúból, de nem engedi meg azért, hogy javait megszerezzék. Az ilyen gyilkosság romlást (faszád) okoz a földön. Ha valaki romlást okozott a földön, az e vers szövege alapján ugyancsak okot szolgáltat arra, hogy megöljék: az ilyesmit meg lehet torolni újabb gyilkossággal. A faszád szó jelentésének bemutatására elég ez a két hely, és elég a Korán vele kapcsolatos álláspontjának bemutatására is. Látható ugyanis belőlük, hogy a faszád, azaz korrupció esetén föl lehet lépni a korrupt emberrel szemben, de ez a föllépés nem minősül forradalomnak. Ezért hirdetik mindenütt az arab világban a korábbi vezetés muzulmán értelemben vett „korrupt" voltát. Mielőtt azonban továbbmennénk, vissza kell térnünk az előző idézet (Korán, 8, 73) szövegéhez rövid időre. Ott ugyanis láthattuk, hogy a törvényt be nem tartó muzulmánok „megkísértést" (fitna) és nagy romlást okoznak a földön. 2012. tavasz 9
