Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - Szigetvári Tamás: Az "arab tavasz" gazdasági vonatkozásai
Az „arab tavasz" gazdasági vonatkozásai mint a régiós átlag (5,7%). Ennek kezelése monetáris szigorítást igényelne, ami viszont rontja a recesszióba süllyedő gazdaságok kilábalási esélyeit. A nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedése komoly kihatással van az egyes országok költségvetési egyensúlyára is. A legtöbb állam esetében e termékek árszubvenciója a legjelentősebb kiadási tétel: Egyiptomban az élelmiszer-szubvenció a GDP 2%-át, az üzemanyag-szubvenció a GDP 8%-át teszi ki!21 Ezek csökkentését a társadalmi következmények miatt jelenleg szüneteltetik, sőt az emelésüket jelentették be. Marokkó 2 milliárd dolláros támogatással igyekszik elejét venni az élelmiszerárak emelkedésének, Jordánia 550 millió dollárnyi pótlólagos szubvenciót jelentett be, elsősorban a cukor, a rizs és a fagyasztott csirke árára. A legtöbb ország a szociális kiadások növelésével is igyekszik elejét venni az esetleges további zavargásoknak, így sok helyen emelték a közalkalmazotti béreket és a szociális juttatásokat, illetve csökkentették az adókat. Szíriában 20-30%-kal nőtt az állami alkalmazottak bére, Jordániában pedig 230 millió dollárt fordítottak külön béremelésre. Egyiptom „különleges kiadási programok" révén a GDP mintegy 2,9%-ával növelte a kormányzati kiadásokat. Az átmeneti kormány 15%-kal növelte az 5,8 millió közalkalmazott alapbérét, ösztönző rendszert vezetett be a mintegy 1,9 millió, főként a helyi önkormányzatoknál dolgozó, legkevésbé megfizetett alkalmazott számára. Emellett 17%-kal növelte a szociális kiadásokat, főként a lakhatás (39%), az egészségügy (17%) és az oktatás (9%) területén. A tunéziai pénzügyminisztérium becslése szerint az ország deficitje 2011-ben mintegy négyszerese volt a 2010-esnek (1,3%-ról 5,1%-ra emelkedett, az eredeti terv 2,5%-os hiány volt),22 részben a gazdasági visszaesés, részben a 20%-kal megemelt kormányzati kiadások miatt, amikből a közszféra béreinek emelését és az élelmiszer- és energiaárak támogatását finanszírozták. Az államadósság a 2010-es, 40,4%-os szintről - a tervezett 1,5%-os csökkenés helyett - 4%-kal nőtt. A kormány a foglalkoztatás javítását célzó programja keretében csak a közszférában húszezer új munkahelyet teremt. Mindezek azonban a deficit emelkedéséhez vezetnek. A költségvetési többlettel rendelkező olajexportőrök mellett Algériának, Izraelnek és Törökországnak maradt 2011- ben 3% alatt a hiánya. A forradalmi országok deficitje viszont a 2010-es 6%-ról 10% közelébe nőtt. Ez nyilvánvalóan nem tartható fenn, egy komolyabb államháztartási reform végrehajtásának azonban rövid távon nem sok esélye van. A magasabb költségvetési hiány az államadósságra is negatív hatással van, ami a legtöbb ország esetében a külső finanszírozási igények növekedését is jelenti. Az állam- adósság mértéke a MENA-régióban jellemzően alacsonyabb, mint Európában - kivételt ez alól Libanon jelent, ahol a 120%-ot is meghaladja. Bár a térség országainak 54% körüli átlagos államadóssági szintje nem tűnik magasnak, a forradalmi országokban azonban 2011-ben már a 76%-ot meghaladta a GDP-re vetített adósság; a legsúlyosabb helyzetben Egyiptom van, ahol elérte a 92%-ot. Az, hogy nem súlyosabb a helyzet, 2012. tavasz 97
