Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - Szigetvári Tamás: Az "arab tavasz" gazdasági vonatkozásai

Szigetvári Tamás A válság kezdetben súlyosabban érintette a térségbeli olajexportáló országokat, hiszen itt a GDP, a gazdasági növekedés 1,5%-ra esett vissza 2009-ben, míg a „diver­zifikált" (=olajjal nem rendelkező) országok esetében az átlagos növekedési ütem vi­szonylag magas (4,6%) maradt. Ez részben a viszonylag gyenge világgazdasági integ­ráltságuknak is volt köszönhető (mind a pénzügyek, mind a kereskedelem esetében). Míg a gazdasági növekedés üteme az olajexportálók esetében 2009-ben csökkent, addig Tunézia és Szíria esetében ez 2010-ben következett be, s lassult le a gazdaság 2-3% kö­rüli növekedési szintre; az európaihoz hasonló mértékű visszaesés azonban nem volt tapasztalható. Egyiptom, Jordánia, Libanon, Marokkó és Tunézia esetében a fő exportpartnerek - az EU és kisebb részben az USA - recessziója kicsit késleltetve éreztette hatását. Bár a világpiaci olajár csökkenése ezen olajimportáló országok számára pozitív hatással járt, a bevételi források, így a hazautalások és a külföldi tőkebefektetések (FDI) csökkenése, valamint a turisták számának visszaesése éppen ellentétes hatással járt. 2008-ban a külföldön dolgozók hazautalásai még 33,8 milliárd dollárt tettek ki.8 A válság követ­keztében 2009-ben ez 31,8 milliárd dollárra esett vissza, azaz közel 4%-kal volt keve­sebb, mint a megelőző évben. A turizmus 2008-ban 35,1 milliárd dolláros összbevételt eredményezett a térség országaiban,9 ami 2009-ben 3 milliárd dollárral, azaz 8,5%-kal csökkent. Az Európából érkezők csökkenő számát a régión belüli turizmus növekedése némileg kompenzálta. A visszaesés azonban inkább csak átmeneti volt: az export 2010 elején ismét nö­vekedésnek indult (leginkább Egyiptomban és Marokkóban), az ingatag nemzetközi környezet miatt azonban a növekedési kilátások továbbra is bizonytalanok maradtak. A legtöbb ország anticiklikus fiskális politikával, tehát a kormányzati kiadások nö­velésével igyekezett enyhíteni a külső kereslet visszaesésének hatásait, de Libanon, Egyiptom vagy Jordánia esetében erre csak erősen korlátozott lehetőségek álltak ren­delkezésre. Összességében azonban megállapíthatjuk, hogy a világgazdasági válság csak mérsé­kelt hatással volt az arab gazdaságok teljesítményére. Erőteljesebb volt viszont az élel­miszerárak hatása. Élelmiszerár-emelkedés Az élelmiszerárak a világgazdasági válság előtt gyorsan emelkedtek, a 2007. év eleji árak 2008 nyarára a duplájukra nőttek. A válság miatti keresletcsökkenés és a meg­változott spekulációs várakozások hatásának tekinthető, hogy ekkor jelentős korrekció történt az árakban; 2009-től azonban ismét növekedni kezdtek az élelmiszerárak, és 2011 elején már meg is haladták a korábbi, 2008-as csúcsértékeket. 90 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents