Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI JOG - Németh Csaba: Az Európai Bíróság döntött a Sólyom-ügyben
Németh Csaba a diplomáciai csatornán belüli közlésnek, nem pedig az Irányelv szerinti döntésnek minősül - arra is tekintettel, hogy az nem a rendőrhatóságtól, hanem a szlovák külügyminisztériumtól származott. A note verbale:nak az Irányelvre történő utalása nem változtat ezen az állásponton. A Bíróság álláspontja szerint az uniós jogot a nemzetközi jog fényében kell értelmezni, mert a nemzetközi jog az EU-jog részét képezi, és így köti az Európai Unió intézményeit is.38 Jelen esetben Sólyom László uniós polgárként magyar államfő is volt, amiből a nemzetközi jog alapján következhettek korlátozások a szabad mozgás joga tekintetében.39 A nemzetközi jog szabályai a vendéglátó államra azt a kötelezettséget róják, hogy a másik ország államfőjét a területén védje meg, akármilyen minőségében is tartózkodik ő ott. A Bíróság álláspontja szerint az államfő tagállami tartózkodására és a tagállam területére történő belépés jogára ezért a nemzetközi jog szabályait (diplomáciai kapcsolatok joga) kell alkalmazni.40 Az államfői minőség ugyanis olyan tény, amely megalapozhat egy, a szabad mozgás jogára vonatkozó korlátozást. A fentiekre tekintettel sem az EUMSZ 21. szakasza, sem az Irányelv nem alkalmazandó jelen esetben.41 Magyarország harmadik - a Bíróság által másodikként vizsgált - kereseti kérelme szerint Szlovákia saját politikai céljai elérése érdekében visszaélt az Irányelvben foglaltakkal (joggal való visszaélés). Az államok közötti ellenségeskedés kifejezéséhez az uniós jogra való hivatkozás - a szabad mozgás jogának korlátozásával - az EU alapvető értékeit sérti. Ha ez mégis megengedett lenne, akkor a tagállamokat a jövőben semmi sem fogja megakadályozni abban, hogy az EU-jogra hivatkozzanak a kétoldalú vitáik „megoldása" érdekében. A szlovák álláspont szerint joggal való visszaélésről nem lehet szó, mert az EU-jog nem alkalmazandó jelen esetben, továbbá a joggal való visszaélés megállapítása kapcsán a bírósági esetjogban lefektetett feltételek nem állnak fenn. A Bíróság álláspontja szerint Szlovákia helytelenül utalt az Irányelvre a 2009. augusztus 21-i note verbaléban.42 A testület kijelentette, hogy a joggal való visszaélés kimondásához szükséges annak megállapítása, hogy az adott jogszabály alkalmazási feltételeinek megléte ellenére, annak célját nem valósította meg a tagállami intézkedés (objektív körülmény), és az adott tagállam mesterségesen teremtette meg az adott EU- jogszabály alkalmazásának lehetőségét, hogy ezáltal az abban biztosított előnyt elérje (szubjektív elem).43 A Bíróság megállapítása szerint az EU-jog alkalmazásának feltételei nem álltak fenn jelen esetben, és Szlovákia nem teremtett mesterségesen olyan feltételeket, melyek az Irányelv alkalmazásához vezettek volna, ezért Magyarország joggal való visszaélésre vonatkozó kereseti kérelmét is alaptalannak találta.44 Magyarország második kereseti kérelmében - melyet a Bíróság a negyedik kereseti kérelemmel együtt vizsgált - azt állította, hogy fennáll a veszélye annak, hogy Szlovákia meg fogja a jövőben ismételni a támadott jogsértést. Ezt támasztja alá a szlovák hatóságok több nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy ők nem követtek el jogsértést, amikor Sólyom Lászlót nem engedték be az országba. 212 Külügyi Szemle
