Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI JOG - Törő Csaba: Nemzetközi normák és diplomácia a Szafarov-ügyben: valóság és felfogás, jog és politika a magyar-azeri-örmény háromszögben
Törő Csaba másik, egymással fegyveresen szembenálló ország döntései következtében. A Magyar- ország számára kínos és igazságtalannak tekintett állapot megszüntetéséhez, vagyis a diplomáciai kapcsolatok újraindításához elengedhetetlen Örményország együttműködési szándéka, mivel a kialakult helyzet egyoldalú magyar igyekezettel vagy lépésekkel nem változtatható meg. Ezek természetesen erősíthetik az örmény fél bizalmát és a kifejezhetik a magyar együttműködési készség tartósságát, de az eddigi „normális diplomáciai üzemmód" helyreállítása csakis Örményország helyzetértékelésének megváltozása után lehetséges. Örmény népharag és állami felelősség Magyarországgal szemben Örményország lényegében nem tudott diplomáciai vagy más szankciókat alkalmazni a számára megalázónak és igazságtalannak tekintett helyzet tényleges kialakítójával, Azerbajdzsánnal szemben. A két ország közötti ellenséges viszony miatt nincsenek közvetlen kapcsolatok, ezért sem diplomáciai, sem más kötelékeket nem tud Örmény- ország felfüggeszteni vagy megszakítani az azeri állammal, mivel a két ország jogilag még hadban áll egymással. A nyilvánvalóan provokatív azeri lépés miatti - és az azzal szembeni tehetetlenségből fakadó - örmény harag azonban nem igazolhatja a Magyar- országgal szembeni - jogalap nélküli - sértő elbánást. Az Örményország által ennek ellenére megfogalmazott és mindenhol hangoztatott értelmezés - a magyar döntés mögötti tisztességtelen szándék feltételezése - „nagy nemzetközi nyilvánosság előtt elkövetett államközi rágalmazásnak" minősülhet (ezt ugyan a nemzetközi jog nem ismeri, de a nemzetközi politika gyakorlata annál inkább), amely eredményesen áshatja alá Magyarország nemzetközi politikai megítélést és ronthatja diplomáciai hitelét. A legmagasabb állami szinten is képviselt, Magyarországot megalapozatlanul felelősnek tekintő és hibáztató hivatalos örmény álláspont alkalmas táptalajt jelentett a Magyarország elleni indulatok keltésére Örményországban és külföldön is. Ennek következményeként kerülhetett sor a jereváni magyar tiszteletbeli konzulátus elleni incidensre, amely a nemzetközi jog által Örményország számára előírt és a kapcsolatok megromlása idején is érvényes kötelezettségek egyértelmű megszegését jelentette. A konzulátus előtti tüntetés során megsértették annak méltóságát: letépték és elégették a homlokzatán lengő magyar zászlót, valamint megdobálták az épületet.35 Mindez a helyi rendőrség jelenlétében, annak beavatkozása nélkül történhetett meg, de szerencsére ennél súlyosabb kellemetlenség vagy atrocitás nem történt. Azonban már ez is egyértelműen megvalósította a konzuli kapcsolatokra vonatkozó 1963. évi bécsi egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek megsértését. Az ugyanis a fogadó állam (ez esetben Örményország) számára egyértelmű kötelezettségként írja elő a konzuli helyiségek zavartalan működésének, illetve a küldő állam nemzeti méltóságának védelmét.36 200 Külügyi Szemle
