Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI JOG - Törő Csaba: Nemzetközi normák és diplomácia a Szafarov-ügyben: valóság és felfogás, jog és politika a magyar-azeri-örmény háromszögben
Nemzetközi normák és diplomácia a Szafarov-ügyben kialakult helyzet kirívóan jogsértő és erkölcstelen módja, valamint azonnali bekövetkezése okozhatott. Az átszállított elítélt büntetésének bármilyen módon történő egyoldalú megszüntetése mindenképpen nemzetközi jogsértést valósított volna meg. Még ha diszkréten és óvatosan (a nyilvánosság kizárásával, fokozatosan vagy csak bizonyos idő elteltével), de Magyar- ország hozzájárulása nélkül került volna sor az egyéni elnöki kegyelem megadására, az jogilag akkor is az alkalmazott egyezményes keret megsértését valósította volna meg. Az elképzelhetőnek tekintett, de pontosan előre nem jelezhető kegyelmi döntés tényleges végrehajtásának körülményei fokozták az Azerbajdzsán által elkövetett nemzetközi jogsértés Magyarországra visszahulló kártékony politikai és diplomáciai következményeit. A szabadlábra helyezés módja, a legteljesebb nyilvánosság, valamint hivatalos erkölcsi és anyagi elégtétel nyújtása mind egy köztörvényes elítélt lehető legprovokatívabb módon történő felmentését és megjutalmazását szolgálták. Az Azerbajdzsánba átszállított elítélt jogellenes elengedése és a büntetése következményei alóli teljes mentesítése kétségtelenül egy kihívóan végrehajtott nemzetközi kötelezettségszegést valósított meg. Magyar-örmény dimenzió A hivatalos örmény álláspont Magyarország szerepéről: téves és túlzó Azerbajdzsán az elnöki kegyelemmel elérte elsődleges külpolitikai célját, és ellenségnek tekintett szomszédja nemzeti önérzetébe gázolt. A kegyelmi döntést néhány napon belül számos európai ország és az Egyesült Államok,24 valamint nemzetközi szervezetek képviselői (az EU Kül- és Biztonságpolitikai főképviselője,25 a NATO főtitkára,26 az Európa Tanács főtitkára27 és Parlamenti Közgyűlésének elnöke28) is elítélték mint politikailag veszélyes és aggasztó lépést. Különösen nyugtalanítónak tűnt a tudatosan provokatív azeri intézkedés lehetséges gyújtóhatása a két, egymással de jure továbbra is hadban álló - ugyanis az 1994-es tűzszüneti egyezmény csak felfüggesztette, de nem zárta le a fegyveres konfliktusukat - ország között a tartósan robbanásveszélyes dél-kaukázusi régióban.29 A különböző állásfoglalások egyöntetűen helytelenítették az azeri állami intézkedéseket, de egyetlen kiadott nyilatkozat sem jelölte meg Magyarországot az Azerbajdzsán döntése miatt kialakult végeredmény felelőseként. Az átszállítás nyitotta meg ugyan az utat az azeri elítélt hazatéréséhez és hazai joghatóság alá kerüléséhez, de ezt önmagában senki nem tekinthette jogsértő és elítélendő lépésnek. Az azeri döntés - a várható módon - óriási felháborodást váltott ki Örményországban és a külföldön élő örmény diaszpóra körében is. Az azeri köztörvényes elítélt megérdemelt büntetésének elengedése és erkölcsi felmentése miatt érzett, egyöntetű örmény harag és sértettség teljességgel érthető, valamint az is, hogy Örményország nyilvánvalóan haladéktalan válaszlehetőségeket keresett valamennyi alkalmazható eszközzel. Azonban az örmény állam nemzetközi politikai és diplomáciai válaszcsapásának, 2012. tél 195
