Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Hettyey András: Az Európai Unió bizalmi válsága, különös tekintettel a bővítéspolitikára

Hettyey András

1. ábra

Generally speaking, do you think that (your country"«) membership of the European Community (Common Market) is ...?

EU ( from 03/1989 to 05/2011)

m A good thing ■ A bad thing ■ Neither good nor bad DK - Don't

___________________________________know_________________________________

© European Union, 1995-2010

Reproduction is authorised, provided the source is acknowledged and mentionned.

Forrás: Eurobarometer Interactive.

Fontos azonban azt is látni, hogy az országok között komoly eltérések vannak az EU-tagság megítélésében. Az uniós átlagnál jóval többen tartják jónak országuk EU- tagságát például Belgiumban (65%), Írországban (63%), Luxemburgban (72%), Hollandiában (68%), Romániában (57%) és Svédországban (56%).34 Az átlagnál jóval alacsonyabb ugyanakkor ez az arány Csehországban (31%), Ausztriában (37%), Lettországban (25%), Magyarországon (32%) és Nagy-Britanniában (26%).35 A kép tehát korántsem egységes, és ahogy jól látható, nem lehet egyértelmű csoportokat kialakítani régiók, gazdasági fejlettség vagy belépési dátum szerint. A jómódú Ausztriában 20%-kal kevesebben tartják jó dolognak az EU-tagságot, mint az Unió második legszegényebb országának számító Romániában. A nyolc éve csatlakozott Magyarországon sokkal alacsonyabb az EU-tagság támogatottsága, mint az alapító Luxemburgban. Bár az északi államok egyértelműen pozitívabban látják az uniós tagságot, a déli periférián azonban egyszerre vannak lelkes államok (Spanyolország 55%-kal) és elutasító országok is (Görögország vagy Portugália 28, illetve 37%-kal). Hasonló a helyzet Kelet-Európábán is: itt a lengyelek és a románok pozitív véleményét ellenpontozzák a magyarok, lettek és csehek.

172

Külügyi Szemle