Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - N. Rózsa Erzsébet: Demográfia, migráció, urbanizáció - a globalizáció "politikamentes" folyamatai. Az arab társadalom az "arab tavasz" előestéjén
Demográfia, migráció, urbanizáció az arabok száma meghaladja az 5 milliót; különösen Franciaországban laknak sokan.13 Tény az is, hogy az Európában élő arab (és más muszlim) közösségek igen sajátos társadalmi problémát jelentenek az EU régi tagállamaiban, miközben az új tagországokban, közöttük Magyarországon, a muszlim közösségek nem okoznak problémát.14 A migrációnak a népesség számára gyakorolt igazi hatását azonban az ún. nettó migrációval lehet pontosabban leírni, azaz az országból ki-, illetve oda bevándorlók különbségével. Bár az arab országokban a nettó migráció általában negatív (ebbe beleszámítanak az arabközi migránsok is), ezek az adatok elfedik azt a tényt, hogy maguk az arab országok is lehetnek migrációs célpontok. Egyrészt a már említett munkalehetőségek miatt (olajipar, szolgáltató szektor stb.): a Perzsa-öböl államaiban általános a munkaerőhiány, amit részben arab, nagyobbrészt azonban ázsiai munkaerővel pótolnak, ami - tekintettel ezen országok csekély lélekszámára - a helyi „nemzeti" és kulturális identitást is veszélyeztetheti. Másrészt - különösen az észak-afrikai arab országok irányába - jelentős fekete-afrikai mozgás figyelhető meg, ami részben gazdasági, részben politikai indíttatású, részben pedig az Európa felé tartó tranzit következménye. Ide sorolhatjuk továbbá a politikai okból (pl. háború miatt) az egyik arab országból a másikba menekülőket, akik átmenetileg vagy végleg ott telepednek le. A palesztinoké mellett a közelmúlt legnagyobb arányú arab-arab migrációja a 2003-as iraki háborút követően történt, amikor is mind Szíriába, mind Jordániába milliós nagyságrendben menekültek irakiak. Munkahelyteremtés és munkanélküliség A gyors népességnövekedés és az urbanizáció az állam és az adminisztráció, illetve a városvezetések számára igen komoly feladatot jelent. Egyrészt a demográfiai viszonyokat követve fejleszteni kell a szociális hálót (iskolák építése, az orvosi ellátás és a közbiztonság megteremtése stb.), másrészt munkahelyeket kell teremteni és lakásokat építeni a munkaerőpiacra belépő, csökkenő arányú, de még mindig igen nagy létszámú fiatal számára. A fent elemzett demográfiai viszonyok hatásaként az aktív, kereső-/munka- képes lakosság létszáma mindaddig növekedni fog, amíg a munkaerőpiacra belépők száma meghaladja az onnan kikerülőkét. Tekintettel arra, hogy a 15 év alattiak aránya még ma is átlagosan 30% körül, míg a 65 év felettieké 5% körül mozog, még évtizedek telhetnek el, amíg a belépők és kilépők aránya megfordul vagy legalábbis egyensúlyba kerül. Nem is beszélve arról, hogy bár az arab világban a nők - még ha egyetemre járnak is - még mindig inkább a hagyományos modellnek megfelelően otthon maradnak, az arab társadalom lassú változásával egyre nagyobb arányban fognak megjelenni a munkaerőpiacon, tovább növelve a munkahelyteremtés kényszerét. 2012. tavasz 81
