Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Pap Norbert: A magyar Balkán-politika kihívásai
Pap Norbert versenyképesség romlása miatt csökkent. Az új tagországok közül geopolitikai helyzete miatt felértékelődött Lengyelország. A régebbiek közül a közelmúlt prosperáló időszakára visszatekintő és Európában a negyedik legnagyobb gazdaság helyére feltört, ugyanakkor ma súlyos pénzügyi helyzettel szembenéző Spanyolország játszik fontos szerepet. Az Egyesült Királyság, bár az Öböl-válság idején tanúsított feltétlen Amerika- barátsággal a kontinenstől távolodni látszott, megőrizte a súlyát. Mindezek az egyensúlyi változások befolyásolják a balkáni és a keleti politikánkat is. A Nyugat-Balkán vonatkozásában az Európai Unió tagállamai megosztottak, Magyarországnak ebben a helyzetben mozgástere és témája is van az uniós diskurzusokban. Az EU- és NATO-tag Magyarország osztozik a felelősségben, ami a balkáni és a mediterrán térség biztonsági, politikai és gazdasági viszonyait illeti. Éppúgy finanszírozója az EU mediterrán politikájának, mint a balkáni és észak-afrikai nemzetközi segélyezési és fejlesztési törekvéseinek. Mindebből a magyar hányad csak akkor szerezhető vissza, ha a térséget illetően kellő tudással és kapcsolati rendszerrel bírunk, és van balkáni, dél-európai, valamint mediterrán politikánk is. Összegzés Magyarország kapuszerepet tölt be Nyugat-Európa és a Balkán között. Ez a fajta szerep a magyar történelem korábbi évszázadaiban súlyosabb volt, mint napjainkban, nem utolsósorban azért, mert az ország mérete, ereje a trianoni békediktátumot követően jelentősen csökkent. A történelmi, birodalmi reflexekből sok minden megmaradt, de a birodalmi súly nélkül. Ma csak egyike vagyunk a közvetítő térségeknek, melyek a Balkánnal kapcsolatban állnak és hidat képeznek Európa felé. A magyar közvélemény és a politikai elitünk a Balkánt kevéssé ismeri, jelentősek a tudásbeli restanciáink. Az ország előtt álló nagy kihívások (biztonsági környezet, víz- és migrációs politika, külgazdasági mozgástér stb.) szinte mindegyikében alapvető szerepet játszik a térség. A kormányzati műhelyekben született legújabb dokumentumok elismerik jelentőségét, fontosságát. A korszak kihívása, hogy meg kell tanulnunk élni a multilaterális politika eszközeivel ahhoz, hogy érdekeinket érvényesíthessük. Jegyzetek 1 Készült az OTKA 75624. számú pályázata keretében. 2 Makkai László: „A magyar Balkán-kutatás szervezési kérdései". In: Magyarország és a Balkán (szerk. Gál István). Budapest: A Magyar Külügyi Társaság Balkán Bizottsága, 1942, 71-78. o. 3 Az első Orbán-kormány idején a magyar főkonzulátusok Temesvártól Alsólendváig húzódó hálózatának ez lett volna a célja, amelyből azonban csupán Szabadka és Eszék valósult meg. Ez utóbbit azonban 2006-ban bezárták. 162 Külügyi Szemle
