Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Tóth József Imre: Magyarország a vízdiplomáciai erőfeszítések középpontjában
Magyarország a vízdiplomáciai erőfeszítések középpontjában megfogalmazott, ún. milleniumi fejlesztési célok kifutásával új alapelvek, új célrendszer kialakítására lesz szükség - többek között azért is, mert nem sikerült a jelenlegi prioritások számottevő megvalósítása. Ader János elnök beszédében27 szorgalmazta, hogy a víz kérdése kerüljön be a fenntartható fejlődéssel foglalkozó célrendszer megfogalmazásába, s kijelentette, hogy ehhez a munkához Magyarország - felhasználva gazdag tapasztalatait - kész aktívan hozzájárulni. Felajánlotta, hogy 2013-ban Magyarország adjon helyt az ENSZ vízzel foglalkozó első világkonferenciájának. Az elnöki felajánlást Ader János előzőleg egyeztette a magyar Országgyűlésben helyet foglaló parlamenti pártokkal, akik egyöntetűen támogatták az elképzelést. Ez jó kiindulási alapot ad arra, hogy a víz kérdésében nemzeti konszenzuson alapuló stratégiát lehessen megfogalmazni, s ehhez kapcsolódóan hatékony, koncepciózus kezdeményezéseket tegyünk a vízdiplomácia területén is. A budapesti helyszínre vonatkozó indítványt a magyar köztársasági elnök ismét felvetette az ENSZ Közgyűlés 2012. évi őszi ülésén, s arról mind az ENSZ-főtitkár szintjén, mind szakértői körökben intenzív egyeztetés zajlik. A 2013-as konferencián képviselendő magyar álláspontról, az ott elővezetendő magyar kezdeményezésekről az ősszel tárcaközi egyeztetés indult a téma főfelelőse, a Vidékfejlesztési Minisztérium koordinálásával. Ennek során számítani lehet további konzultációkra a szakpolitika, a témában szerepet vállaló gazdasági szféra, a civil szervezetek, s nem utolsósorban a tudomány képviselői között. Ezzel párhuzamosan Magyarország aktívan részt kíván venni a „Rio+20" konferencia utógondozásában is. A millenniumi célokat felváltó új szabályrendszer kidolgozása érdekében egy 30 fős munkabizottság alakul 2013 szeptemberéig, amelybe Magyarország is pályázik, éppen a vízzel kapcsolatos prioritásainak előtérbe állításával.28 * Összegzésképpen megállapítható, hogy a víz stratégiai jelentősége egyre inkább intézményesül a biztonságpolitikai és gazdasági doktrínákban, s a kormányzatok ennek megfelelő nemzeti és nemzetközi koncepciókat fognak kidolgozni. A víz jelentette kihívásokkal való szembenézés, csakúgy mint a víz jelentette lehetőséggel való bölcs, előretekintő gazdálkodás, szükségessé teszi a nemzetközi összefogást, a kérdéskör globális és regionális kontextusban való kezelését, s ehhez a megfelelő szövetségesek, partnerek megtalálását. Az amerikai és az európai vízdiplomácia koncepcionális alakításának, valamint belföldi és nemzetközi eszközrendszerének vizsgálata fontos ismereteket nyújthat a magyar keretekben folyó hasonló gondolkodáshoz. Emellett újabb kapcsolódási pontokat kínálhat hazánk számára, s így az egy világprobléma megoldásához történő értékes hozzájárulása révén növelheti nemzetközi elismertségét, tekintélyét. 2012. tél 147
