Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Tóth József Imre: Magyarország a vízdiplomáciai erőfeszítések középpontjában
Tóth József Imre hasznosítjuk, s nemzeti fejlesztési tervünk egyik kiemelt prioritása az ehhez szükséges anyagi és infrastrukturális feltételek biztosítása, illetve további fejlesztése. A vízgazdálkodás során szerzett több évszázados tapasztalatait Magyarország nemzetközi szinten is fel kívánja használni. A nemzetközi fejlesztési együttműködésben vitt magyar projektek között előkelő helyen szerepelnek a vízügyi vonatkozásúak.21 Ezek közül a legutóbbiak: az etiópiai Kobo Girana-völgyben kialakított öntözőrendszerek, a kenyai Mombasa nyomornegyedeiben bevezetett szanitációs központ vagy a mongóli- ai Herlen-folyó vidékén indított vízgazdálkodási kooperációs projekt. A technológiai segítségnyújtás mellett növekvő szerepet kap a helyi vízügyi szakemberek képzése, cseréje. A régióbeli erőfeszítések Sajátos földrajzi helyzetünk révén elsődleges fontosságú a szomszédságunkkal kialakított együttműködés, a határokat átlépő vizekkel kapcsolatos kooperáció. Elegendő csupán a Gabcikovo-Nagymaros körüli magyar-szlovák vitát, a Rába szennyezésével kapcsolatos magyar-osztrák súrlódásokat vagy a 2000-ben a Tiszán hazánkba érkezett romániai ciánszennyeződéssel szembeni fellépés nemzetközi vonatkozásait említeni. A Gabcikovo-Nagymaros vita klasszikus példája volt annak, hogy egy határ menti folyón létesített építmény az érintett országok megegyezésének hiányában, felemás módon kivitelezve, milyen súlyos környezeti, hajózási és vízellátási gondokat okozhat a folyás alsó szakaszán fekvő országoknak. A még a keleti blokk időszakában elhatározott közös erőműprojekt Magyarországon a demokratikus ellenzék küzdelmének szimbólumává vált, így az azzal kapcsolatos pragmatikus megegyezés a rendszerváltozást követően, immár a szabadon választott kormányok között sem volt lehetséges, s az mindmáig - a vízügyi szakmai érvek és az ausztriai meglévő példák ellenére - politikai tabu maradt. A hágai döntőbíráskodással ugyan sikerült a témát kiemelni a magyarszlovák politikai csatározások szintjéről, de ez nem hozott megoldást a magyarországi folyamszakasz vízellátási, hajózási és környezeti problémáira. Magyarország kezdeményező módon igyekezett sokoldalú vízügyi együttműködést kialakítani szomszédjaival, mind kétoldalú, mind regionális keretben. Számos projekt indult az árvízvédelmi előrejelzések, a határ menti folyókon megvalósított infrastrukturális beruházások terén (lásd pl. Ipoly-hidak építése vagy az Esztergom-Párkány közötti híd helyreállítása), de sok egyeztetést folytattunk térségbeli partnereinkkel az Európai Unió környezetvédelmi, vízgazdálkodási normáihoz történő igazodás hatékonyabbá tétele érdekében is. Hazánk a szomszédos országok közreműködését és más nemzetközi fórumok támogatását szorgalmazza abban a 10 legfontosabb kérdésben, amelyeket jelenleg a legnagyobb vízgazdálkodási problémának lát a szélesebben vett dunai vízgyűjtő területen.22 Ilyen 144 Külügyi Szemle
