Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Tóth József Imre: Magyarország a vízdiplomáciai erőfeszítések középpontjában
Tóth József Imre A rekordszámban megjelent magas rangú résztvevővel rendezett tanácskozáson elfogadott zárónyilatkozatot persze több szakmai szervezet bírálta, s általában véve kevésnek találta a fenntartható fejlődéshez és a zöld gazdaság kialakításához szükséges koherens nemzetközi erőfeszítések szempontjából. A reális elvárás azonban nem az volt, hogy a tanácskozáson kötelező érvényű normákat, határozatokat hozzanak, hanem hogy - komoly politikai taktikázást latba vetve - életben lehessen tartani egy tárgyalási folyamatot, meg lehessen őrizni azt a minimális konszenzust, amely mentén tovább lehet lépni a gazdasági növekedés környezetvédelmi szempontból fenntartható pályára állítása érdekében. S ez sikerült. Többek között épp magyar közreműködéssel sikerült tudatosítani, hogy a fenntartható fejlődés egyik megkerülhetetlen eleme a vízzel összefüggő kihívások kezelése. A csúcstalálkozó utógondozására, valamint a 2015-ig vállalt ún. Millenniumi Fejlesztési Célokat (MDG) követő új célkitűzések megfogalmazására a főtitkár irányítása alatt egy munkabizottság alakul majd, amelyben ezt a szempontot is szükséges lesz érvényesíteni. Amerikai vízdiplomácia A továbbra is meghatározó globális befolyással és trendszabási képességgel rendelkező Amerikai Egyesült Államokban a vízzel kapcsolatos ügyek növekvő súllyal jelennek meg a stratégiai megfontolásokban. A növekvő urbanizációval összefüggő vízgazdálkodási feladatok mellett az ország hatalmas területein, egyes sivatagos régióiban élő tanyai vagy kisvárosi lakosság számára a vízellátást olykor szélsőséges természeti viszonyok közepette kell biztosítani. Az ország keleti és középső részén rendszeresen pusztító hurrikánok gyakran szétzilálják a vízgazdálkodással kapcsolatos infrastruktúrát, hét éve a Mississippi gátrendszerének összeomlása okozta ezrek halálát, és végzett drámai pusztítást a többmilliós New Orleansban, valamint a környező tengerparti területeken, s ennek komoly kihatása volt az országos belpolitika alakulására is. Legutóbb pedig a Sandy hurrikán pusztításával járó áramkimaradás és áradás okozott kritikus helyzetet a keleti part több államának vízgazdálkodási és szanitációs szolgáltatásaiban. Az USA szövetségi kormánya 2012 márciusában a magánszférával összefogva egy 500 millió dolláros „vízügyi partnerséget" hirdetett meg.6 Ez a kezdeményezés egy olyan nemzeti belső stratégiát alapoz meg, amely kormányzati, vállalati és civil szervezetek összefogásával, technológiai kutatások és operációs eljárások kidolgozásával igyekszik receptet adni a víz jelentette hazai és külföldi kihívások rendszerszemléletű, megfelelő kezeléséhez. Ezzel összhangban, az USA nemzetközi kapcsolatépítésében is fontos tényezővé válik a vízügy: befolyásolni fogja szövetségeseinek megválasztását, nemzetközi kooperációinak tartalmát, a világ egyes pontjain végrehajtott intervencióinak cél- és 140 Külügyi Szemle
