Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - N. Rózsa Erzsébet: Demográfia, migráció, urbanizáció - a globalizáció "politikamentes" folyamatai. Az arab társadalom az "arab tavasz" előestéjén
N. Rózsa Erzsébet Bár az egyes országok között voltak különbségek a mobiltelefonok és az internet- használat elterjedésének gyorsaságában és mértékében, 2008-ban a MENA-térség lakosságának mintegy 93%-a rendelkezett mobiltelefonnal, és ez az arány rohamosan növekszik még a társadalom írástudatlan vagy funkcionálisan analfabéta csoportjaiban is. Mobil lefedettség a népesség arányában, 2008-ban (%)7 MENA Bahrein Egyiptom Irak Jordánia Líbia Marokkó Szíria Jemen 93 90,8 95 (2009) 57,8 100 78 72,19 35 16,14 Az internethasználattal kapcsolatos adatok jóval nehezebben mérhetők. Az internet-előfizetések száma -100 főre vetítve - nagyon alacsonynak látszik ugyan, azonban egyrészt a vezeték nélküli (WiFi) hozzáférés rohamos terjedése, mely az arab világot sem hagyja érintetlenül, másrészt a térség technikai modernizációjának egyik leglátványosabb jegye, az internetkávézók megjelenése és gombamód történő elszaporodása meglehetősen nehezen követhetővé teszi az internetet valóban használók körét. Nem véletlenül éppen ezt használják ki a különböző közösségek, hogy a hatalom figyelmétől és ellenőrzésétől távol folytathassák tevékenységüket, szervezhessenek tüntetést stb. 100 főre jutó internet-előfizetések száma (2008)8 MENA Bahrein Egyiptom Irak Jordánia Líbia Marokkó Szíria Jemen 0,8 99,7 0,942,32 0,16 1,53 0,05A tudás és az információhoz való hozzáférés kiszélesedése az arab társadalmak modernizációs válságának egyik legszembetűnőbb momentuma: az új generációk tudása és műveltségi szintje messze meghaladja szüleik, nagyszüleik szintjét. Ennek egyik következménye a jelenlegi politikai elit (különösen az 1950-es, 1960-as évek forradalmi elitje) tudásának és közvetve vezetői képességének megkérdőjelezése a fiatal nemzedék által, akik immár részt követelnek a politikai döntéshozatalban. Másrészt a nők helyzetében is jelentős változás zajlik, amennyiben a hagyományos családmodellből kilépve egyre több nő tanul tovább - az egyetemeken ma gyakran több a női hallgató, mint a férfi -, illetve egyre többen lépnek be a munkaerőpiacra. Egyes arab országokban a nők a politikai hatalom felső szintjeire is utat találnak, akár miniszteri pozíciókat is elfoglalhatnak, bár leginkább az oktatási vagy a családi élettel kapcsolatos portfoliók jutnak nekik. Ugyanakkor arab országban - szemben más muszlim országokkal, pl. Törökországgal vagy Pakisztánnal - elnöki vagy miniszterelnöki feladatot még nem kapott nő. Régi-új jelenség azonban az arab világban a „first lady" nyilvános szerepvállalása 78 Külügyi Szemle
