Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Tóth József Imre: Magyarország a vízdiplomáciai erőfeszítések középpontjában
Magyarország a vízdiplomáciai erőfeszítések középpontjában növekedésével a talajvizek és a tengerbe ömlő folyók deltavidékének sóssá válására is. Az ivóvízkészletek földrajzi eloszlására is hat a klímaváltozás és az emberi tevékenység: egyre több csapadék hull a tengerek felszínére, és egyre kevesebb jut a sivatagosodó szárazföldi területekre. Az urbanizáció és a gazdasági fejlődés a természeti regenerációs körforgásokat figyelmen kívül hagyva, egyre gyorsabb ütemben meríti ki a felszín alatti víztesteket, víztartalékokat, s a felszíni folyók, tavak szabályozásával összefüggő beruházásoknak is messze ható, olykor beláthatatlan romboló következményei vannak a természeti környezetre, ami azután negatívan hat vissza az ott élő emberek életkörülményeire. Amennyiben a jelenlegi folyamatok alapvetően nem változnak meg - s ez a legvalószínűbb -, bolygónkon az energia- és a vízfelhasználás iránti igény az ENSZ felméréseire alapozott kormányzati előrejelzések1 szerint 2030-ig további 40%-kal növekszik - akkor, amikor az erre az időszakra várt, több mint 8 milliárdos össznépesség kétharmada fog vízellátási nehézségekkel küzdeni, s mintegy 2 milliárd ember él majd olyan területeken, ahol teljes vízhiánnyal kell szembenézni. Ez már napjainkban is súlyos világ- probléma, hiszen Földünkön közel egymilliárd ember él egészséges ivóvíz nélkül, 15 másodpercenként egy gyermek halálát az ivóvízhiány vagy a szennyezett vizek miatti betegségek okozzák, s a fejlődő világ kórházi ágyainak mintegy felét az ilyen betegségben szenvedők foglalják el.2 Ez természetesen nemcsak további migrációs mozgásokat idéz elő, s gazdasági, társadalmi feszültségeket, következésképpen politikai és végső esetben katonai konfliktusokat okoz, hanem önmagában is a gazdasági fejlődést, a globális konjunktúrális és kiegyenlítő folyamatokat gátló, általános fékező hatást fog gyakorolni. A vízzel kapcsolatos kihívásokkal tehát nem csupán az abból eredő feszültségek, konfliktusok megelőzése, illetve rendezése érdekében célszerű szervezettebben foglalkozni, hanem mert az természeti és társadalmi környezetünk fennmaradásának, bolygónk fenntartható fejlődésének záloga is egyben. Vízzel kapcsolatos nemzetközi konfliktusok A vízgazdálkodás stratégiai szerepének felismerését elősegíti, hogy a víz a regionális válsággócokban is egyre gyakrabban játszik meghatározó szerepet: a vízkészletek, a határon húzódó folyók, tavak körül gyakoriak a nemzetközi konfliktusok. A világon található 263 nemzetközi vízgyűjtő terület körüli konfliktusok leggyakrabban abból erednek, hogy a forrásvidéken, a felső folyású országok saját vízkinyerésükkel vagy szabályozási tevékenységükkel (erőművek, gátak, tározók) valamilyen mértékben korlátozzák a lejjebb fekvő országokhoz eljutó víz mennyiségét és minőségét. A kérdés az, hogy mennyire hajlandóak ezzel kapcsolatban egyezkedni a szomszédjaikkal. Szintén konfliktust okozhatnak az egyes országokon belüli vízellátási nehézségek, különösen 2012. tél 137
