Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS - Pritz Pál: 20. századi szomszédaink - némi történeti visszapillantással
20. századi szomszédaink 4 A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai 1848-1993. (főszerk. Balogh Sándor). Budapest: Napvilág, 2002. 232-302. és 555-657. o. 5 A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944 (összeállította és sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányokat írta Ránki György, Pamlényi Ervin, Tilkovszky Lóránt, Juhász Gyula). Budapest: Kossuth, 1968.13. sz. 6 Marchut Réka: „Potsdam - kényszer vagy lehetőség? Korabeli értelmezések". In: Visszatekintés a 19- 20. századra: Tanulmányok (szerk. Cúthné Gyóni Eszter, Erdődy Gábor és Wirthné Diera Bernadett). Budapest: ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola, 2011.190-203. o. 7 Gyáni Gábor, Pritz Pál, Romsics Ignác, Szarka László és Tomka Béla: A mi 20. századunk (szerk. Kovács Kiss Gyöngy - Romsics Ignác). Kolozsvár: Komp-Press - Korunk, 2011.101-166. o. 8 1880-ban több mint 2.300.000, a századfordulón 2.800.000,1910-ben majdnem hárommillió román anyanyelvű lakosa volt a Magyar Királyságnak. A Horvátország nélküli területén ez 16,9, 16,6, illetve 16,1%-ot jelentett. Romsics: Magyarország története ..., i. m. 49. o. 9 Juhász Gyula (szerk.): Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1978. 158-159. o. 10 Baráth Magdolna (szerk.): „I.M. Majszkij feljegyzése »a jövendő világ kívánatos alapelveiről«". Külpolitika, No. 3-4. (1996). 157-194. o. Az idézet helye: 165. o. 11 Az új jugoszláv állam szörnyű bosszúval torolta meg az 1942. januári újvidéki magyar gyalázatosságot. Jóllehet a nem ritkán hallható harminc-negyvenezres számok bizonyosan a képzelet világába utalhatóak, ám az is bizonyos, hogy a megtorlás sokszorosa volt a mintegy három és félezer áldozatot követelő magyar atrocitásnak. A vérfürdő után nem sokkal - nem ritkán ilyesmi tapasztalható a történelemben - éppen Belgráddal alakult ki a szomszédok közül a legjobb viszony, ám Jugoszlávia fennállása idején a délvidéki magyarság száma a természetes asszimiláció retortáin alaposan megfogyatkozott. Annak ellenére így történt, hogy a Rákosi-Magyarország eszelős jugoszlávellenessége sem vonta maga után a Tito-adminisztráció magyar kisebbséggel szembeni fellépését. 12 Szombathy Viktor: Csehszlovákia. Budapest: Panoráma, 1981. 54. o. 13 Petr Cornej - Jiíi Pokorny: Kurze Geschichte der böhmischen Länder bis zum Jahr 2004. Prága: Prah, 2003.32. o. 14 Fedinec Csilla-Vehes Mikola: Kárpátalja 1919-2009. Budapest, Argumentum, 2011. Résumé Our Neighbours in the Twentieth Century - with a Historical Retrospection The relations between Hungary and its neighbours deteriorated during the developments of their modern nation-states. The Austro-Hungarian Monarchy born after the Compromise of 1867 led to a co-national position and, as a result, a defensive nationalism for the Hungarians, since it was essentially a defence of that position. Although the national and nationalist forces of the region will have their voice in the world of politics for some time, and it will have negative consequences both in domestic politics and in the neighbourhood policy, but supranational efforts has had favourable endowments for a long time. These efforts pave the way for the federation hallmarked by the names of Ignác Martinovics, Miklós Wesselényi, Lajos Kossuth and Oszkár Jászi. The weight of interests, emotion, prejudices generally weight much more in history than common sense. Hopefully it will not be the same now, otherwise European countries would be the colonies of those ones that were once colonized by some of them. 2012. tél 135
