Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Fedinec Csilla: Ukrajna helye Európában és a magyar-ukrán kapcsolatok két évtizede
Ukrajna helye Európában és aláírásra továbbította azt az államfőnek. A Szabad Európa Rádió tudósítása szerint Litvin a döntését azzal kommentálta, hogy „ha a parlamenti elnök egyetlen javaslatát sem fogadják el, akkor haladéktalanul köteles aláírni a hozzá beadott törvényt".62 Augusztus 8-án Viktor Janukovics elnök is aláírta „Az állami nyelvpolitika alapjairól" szóló, 5029-VI. sz. törvényt, amely augusztus 10-én lépett hatályba.63 A nyelvtörvény tényleges értelmét és hatását a gyakorlat fogja meghatározni; ebben a tekintetben a 2012 őszi parlamenti választások - az esetleges kampánycélok - miatt tiszta képet még nem lehet kapni. A parlamenti választások jelentik azt a területet, amelyen keresztül a magyar-ukrán viszony is körvonalazható. Ukrajnában ötévente tartanak elnökválasztást, illetve négyévente parlamenti és önkormányzati választásokat. Mivel 2007-ben előrehozott parlamenti választásokra került sor, a parlamenti és az önkormányzati választások is elcsúsztak időben egymástól. Fontos figyelembe venni, hogy ily módon a 2012. október 28-án megválasztott parlamentnek a 2010-ben megválasztott államfővel és a szintén 2010-ben megválasztott önkormányzatokkal párhuzamosan kell működnie. A hatályos választási törvényt 2011. november 17-én fogadták el. Eszerint vegyes választási rendszerben, 5%-os bejutási küszöbbel 225 egyéni és 225 listás képviselőt választanak meg. Az egyéni képviselőjelölteket pártok állíthatják, illetve függetlenek is indulhatnak; a regisztrálás feltétele a meglehetősen nagy összegű részvételi díj megfizetése (egyéni jelölt esetében a minimálbér 12-szerese, mintegy 1.500 USD, pártok esetében pedig a minimálbér 2.000-szerese, mintegy 250.000 USD). A választói névjegyzék létrehozása a lakcímnyilvántartás alapján történik. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1862. számú, az ukrajnai demokratikus intézmények működéséről szóló, 2012. január 26-i állásfoglalása - amely egyébként több negatívumot is megfogalmazott az országgal kapcsolatban - a választási törvényt egyértelműen pozitívan értékelte: az a kormánypártok és az ellenzék széles körű összefogásával született meg.64 Összesen 87 párt vett részt a választásokon: ebből 22 listát állított, 81 pedig egyéni jelöltet. A majd 37 millió választásra jogosultból közel 21 millióan (57,99%) éltek szavazati jogukkal. A végeredmény kiélezett küzdelemben született meg: listáról öt párt került be a parlamentbe, s ugyanezek a pártok adják az egyéni képviselők zömét is. Ezek: a Régiók Pártja, a bebörtönzött Julia Timosenko Blokkja („Batykivscsina"), a bokszolóként elhíresült Vitalij Klicsko Csapás Pártja (eredeti nevén „Udar", amely csak az országos politikában újonc, a 2010-es önkormányzati választásokon már komoly sikereket ért el), a Kommunista Párt (az egyetlen, amely eddig minden ciklusban parlamenti párt tudott maradni) és a radikális-nacionalista Szabadság Párt („Szvoboda”).65 Az igazi meglepetést ez utóbbi jelentette, mert ugyan minden elemző bejutónak mérte, de csak bejutási küszöbön; ehhez képest 10 százalékot meghaladó eredményt ért el. Fontos azt is megjegyezni, hogy most először került be az ukrán törvényhozásba ilyen jellegű párt - nincs még tehát arról közvetlen tapasztalás, hogy ez mit okozhat (az európai példák is igen sokfélék ebben a tekintetben). 2012. tél 117
