Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Fedinec Csilla: Ukrajna helye Európában és a magyar-ukrán kapcsolatok két évtizede
Ukrajna helye Európában A november 21-i választási fordulót megelőzően Viktor Juscsenko ukrán elnökjelölt és Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke jelenlétében megállapodást írt alá, melynek értelmében a KMKSZ vállalta, hogy az elnökválasztáson „minden rendelkezésére álló eszközzel" Viktor Juscsenkonak, a Mi Ukrajnánk ellenzéki pártszövetség elnökjelöltjének megválasztását támogatja Kárpátalja magyarlakta településein. Cserében Juscsenko - megválasztása esetén - támogatja a KMKSZ-nek az ukrajnai tömbmagyarság településeit magában foglaló Tiszamelléki járás létrehozását célzó kezdeményezését, elősegíti a sztálinizmus magyar áldozatainak rehabilitálását és anyagi kárpótlását, valamint az ukrajnai kisebbségek, köztük a magyarok állandó parlamenti képviseletének biztosítását, a kárpátaljai magyarság nyelvi jogainak kibővítését és megvalósulását, az anyaországi támogatások eljutását a jogosultakhoz. Tartalmazza a megállapodás továbbá a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átfogó támogatását, a kárpátaljai magyar oktatási intézmények hálózatának fejlesztését és önálló magyar tankerület létrehozását a nemzeti kulturális autonómia keretében.43 Az új ukrán államfő beiktatása alkalmából Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök többek között a következőket mondta: „Magyar részről többek között azért is követjük figyelemmel Ukrajna fejlődését, mert köztudott, hogy az ország polgárai között magyar nemzetiségűek is vannak. Az ukrajnai magyar kisebbség, oktatási, kulturális intézményei segítségével komoly erőfeszítéseket tesz szűkebb pátriája fejlődése érdekében. Teszi mindezt egész Ukrajna javára."44 Viktor Juscsenko 2004-es elnökválasztási kampánya során úgy pozícionálta magát, mint nemzeti (sőt, nacionalista) beállítottságú politikus.45 Hivatali időszakában elhangzott beszédeiben kísérletet tett a történelmi múlt tabutémáinak átértékelésére, a szovjet narratíva demitologizálására, a különböző régiók lakosai számára jobban elfogadható modell kialakítására, az ország egységességének előmozdítására való törekvés szándékával.46 Nagy hangsúlyt fektetett az ukrán társadalom egységének hangsúlyozására, a nemzeti és a liberális diskurzus egybeolvasztásával. „Tudjuk, hogy minden ember Ukrajnát építi, bármilyen nyelven is beszéljen, bármilyen templomba járjon, bármilyen politikai nézetekkel szimpatizáljon. Valamennyiünknek egy a sorsa és csak egy Ukrajnánk van."47 Mindannyiszor kiemelte, hogy az Európához tartozás az ukránok alapvető értékei közé tartozik. „Az ukránok azon népek között lesznek, melyek meg fogják határozni Európa új arculatát. Európa határait azok a közös értékek határozzák meg, amelyet népei magukénak vallanak."48 A belpolitikában, úgy tűnt, sikerült végrehajtani azt, ami az 1991-es fordulattal nem következett be: egy új politikai elit helyzetbe hozását a hivatalnoki kar tekintélyes részének - mondhatni: tömegeinek - lecserélésével. A Juscsenko megválasztását erőteljesen 2012. tél 111
