Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Illyés Gergely - Kántor Zoltán: Románia 1989 után
Illyés Gergely - Kántor Zoltán 2007 elején a PSD az államfő felfüggesztésére irányuló javaslatot terjesztett a törvényhozás elé, amit a parlament a 2007-es kormányátalakítás után megszavazott. Következhetett tehát az ügydöntő népszavazás, amelyen 45%-os részvétel mellett 74,48% Básescu hivatalban maradására voksolt. Az Európai Unió 1998 márciusában kezdte el Romániával a csatlakozási tárgyalásokat, és 2005 áprilisában vált valószínűvé, hogy Románia (és Bulgária) 2007-ben csatlakozhat. Az EU 2006. májusi országjelentése még nem tekintette teljesültnek az összes csatlakozási feltételt, és 2006 őszére halasztotta a végső döntést. Habár Románia nem felelt meg minden szempontból a kritériumoknak, az EU 2007. január 1-jét mégis kijelölte csatlakozási dátumként. A belföldi és a külföldi elemzők között egyetértés van abban, hogy politikai döntésről volt szó, hiszen az ország nem teljesítette maradéktalanul a feltételeket. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a romániai átalakulást minden bizonnyal visszavetette volna, ha elhalasztják a csatlakozást. Külpolitikai téren a legfontosabb cél a 2007-es EU-csatlakozás zökkenőmentes lezárása volt, ami egy több mint tízéves folyamat végére tett pontot: az összes politikai erő támogatásával megvalósult integrációt a közvélemény Románia révbe éréseként értelmezte.19 A kétoldalú kapcsolatokban ez az együttes kormányülések időszaka volt: először 2005-ben, majd 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban is közös magyar-román kormányüléseket tartottak. Közülük az elsőt Bukarestben, a másodikat Budapesten, a harmadikat Nagyszebenben, a negyediket pedig Szegeden tartották. Az üléseken az energetikai együttműködéstől a turisztikáig számos szakpolitikai intézkedést fogadtak el, elég csak az Arad-Szeged gázvezeték tervére vagy a Nagyvárad-Békéscsaba távvezetékek ösz- szekapcsolására gondolni. Az egymegállásos határátkelésről szóló egyezményt vagy a magyar munkaerőpiacnak a szakképzett romániai munkaerő előtti 2008. januári megnyitását is közös kormányüléseken fogadták el. Külpolitikai téren a románok uniós, illetve a schengeni térséghez történő majdani csatlakozásának magyar támogatását rendre kiemelték a felek. A Csíkszeredái magyar főkonzulátus és a gyulai román főkonzulátus megnyitásáról is döntés született, továbbá a bukaresti magyar és a budapesti román kulturális intézetnek is fiókja nyílt Sepsiszentgyörgyön, illetve Szegeden. A kolozsvári Mátyás-szobor felújítása is a közös kormányülések témája volt. A 2008-as közös kormányülésen Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök kijelentette, hogy „áttörés van a román-magyar kapcsolatokban", és azok az előző négy évben nagyon sokat fejlődtek. Gyurcsány kifejtette, hogy az elmúlt években jóval nagyobb nyitottság volt tapasztalható román részről a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogok és a kulturális autonómia vonatkozásában, mint azelőtt. Ugyanekkor Táriceanu leszögezte, hogy a kisebbségi törvény elfogadására a ciklusban már nincs esély. 92 Külügyi Szemle
