Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - N. Rózsa Erzsébet: Demográfia, migráció, urbanizáció - a globalizáció "politikamentes" folyamatai. Az arab társadalom az "arab tavasz" előestéjén
Demográfia, migráció, urbanizáció melyben a demográfiai helyzet sokkal jobban hasonlít a globalizálódó világ más részeit jellemző viszonyokra (alacsony születésszám, alacsony halálozás), mintsem a hagyományos arab társadalom egyensúlyára (magas születésszám, alacsony halálozás). E változás okai között olyan, globálisan jellemző tényezők is megtalálhatók, mint a köz- egészségügy megjelenése és intézményesülése, az átlagéletkor kitolódása (a születéskor várható élettartam 1960-ban átlagosan 45 év, 1996-ban 63 év volt, míg ma 70 év fölött van) vagy a csecsemőhalandóság drasztikus csökkenése (1950-ben ezer csecsemőből 200,1996-ban 60 halt meg, míg ma átlagosan 30 alatt van ez a mutató).1 Ugyanakkor, annak ellenére, hogy az arabság létszáma folyamatosan növekszik, a növekedés üteme az utóbbi években, sőt évtizedekben - nagyjából az 1980-as évek közepétől kezdve - drasztikusan lelassult. A nyolcvanas évekig átlagosan 3-3,5%-os, de egyes országokban akár az 5%-ot is elérő éves népességnövekedés az 1990-es években évi 2% alá csökkent, 2010-ben pedig „mindössze" 1,78% volt. Az, hogy az arabok lé- lekszáma ennek ellenére tovább növekedett, inkább a korábbi tendencia utóhatásának (illetve a már fent említett tényezőknek) tudható be. Bár az egyes országok demográfiai mutatói különbözőek - így például az egyik országban korábban vagy később indult meg a népességnövekedés ütemének lassulása, mint másutt -, mégis azt mondhatjuk, hogy a népességrobbanás az arab világban is lezajlott, és a 20. század utolsó évtizedére leállt. Ennek tényleges hatása, azaz a népesség számának csökkenése azonban még évekig, talán évtizedekig nem lesz érezhető. A népességrobbanás és a növekedés drasztikus lassulása egy, az európai fejlődést- késlekedve - követő pályát ír le ugyan, a jelenlegi helyzetben azonban markáns eltérést mutat az itteni demográfiai szerkezettől. Közismert tény, hogy az arab népesség- az európaival ellentétben - túlnyomórészt fiatalokból áll. A 15 év alattiak aránya ma is átlagosan 30% körül mozog, sőt általában meghaladja azt. Ugyanakkor a statisztikai adatok azt mutatják, hogy ez az arány nagyjából az 1990-es évek elejéig 45% körül mozgott, és csak a kilencvenes évek közepén ment 40% alá, és attól kezdve mutat folyamatosan csökkenő értékeket. Ezzel párhuzamosan, a 15-65 év közötti korosztály, azaz gyakorlatilag a keresőképes felnőttek aránya az addigi, folyamatosan 52% körül mozgó szintről a kilencvenes évek elején kezdett el emelkedni, míg 2010-re elérte (és talán meg is haladta) a 64%-ot. Az arab társadalmakban - ennek megfelelően - viszonylag kicsi a 65 év felettiek aránya, ami szintén a kilencvenes évek elején indult lassú, de jól látható növekedésnek, és mára elérte a 4,5%-ot. Összehasonlításul az európai adatok: 2010-ben az eurózóna lakossága 330 millió körül mozgott, azaz nagyjából megfelelt az arabok létszámának, míg az éves növekedés üteme a hatvanas évekig visszamenően sosem haladta meg a 0,7%-ot. 2010-ben 0,31% volt, szemben az arab 1,78%-kal. A 15 év alattiak aránya 2008-ban 15,45%, a 15-65 év közöttieké 66,56%, míg a 65 év felettieké 15,45%. Azaz a 0-14 éves korosztályban az eurózóna mindössze a felét mutatja az arab adatoknak, míg a 65 év felettieknél a háromszorosát, miközben az aktív keresők aránya nagyjából azonos. 2012. tavasz 73
