Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Hamberger Judit: Új fejezet vagy fordulat a szlovák-magyar viszonyban?
Hamberger ]udit Szlovákiának is hasonló a problémája, mint Magyarországnak, mert náluk is privatizálták az összes bankot, így az anyabankok mind a nyugati Európában vannak. Szerintük tehát a bankfelügyeletet erősíteni kell, hogy az anyabankok ne tehessék a fiókokkal azt, amit csak akarnak. Szlovákiának nincs más alternatívája, mint az EU és az eurózóna. A schengeni határok között élnek, tagjai a közös pénznek, olyan mélyen integrálódtak, amilyen mélyen csak lehetett, és ezt az alternatívát mindenáron fenn akarják tartani. Arra reagálva, ahogyan Orbán Viktor definiálta (a térség) viszonyát Németországhoz, Fico megjegyezte, hogy a szlovák kormány a Németországhoz fűződő szoros viszonyt még annak árán is fenn akarja tartani, hogy ez által veszíthet politikai támogatottságából. Szlovákia teljesíti pénzügyi kötelezettségeit, és nem engedik meg, hogy az ország kiessen „a játék magjából", ezért a két nagy magországgal (a németek és a franciák) a lehető legjobb kapcsolatokat akarja kiépíteni, mert ezt tartja az ország érdekének. Arra is kérte a magyar felet, hogy az Unión belüli együttműködést a Lisszabon 2020-as stratégia számonkérésében is valósítsák meg. Együtt figyeljenek arra, hogy az abban ígérteket mindannyian jobban tartsák be. Az ígéret szerint ugyanis az EU lesz a legjobb a világon - közben pedig mások megelőzték. A lisszaboni stratégiát elfogadtuk, és csendben becsuktuk. Nem valósítottuk meg, inkább másikat készítettünk helyette. A szlovák kormány nem fogadja ezt el, hanem kitartóan követeli annak betartását. Nyilvánvaló, hogy az Unióban a magyar és a szlovák érdekek és álláspontok a közösségi politikák túlnyomó többségében azonosak vagy hasonlóak. Ezek közé sorolható a közös agrárpolitika (KAP) is. 2012 júliusában, a lengyelországi V4+2 agrárminiszteri találkozón a gördülékeny agrár-együttműködést bizonyította, hogy mindkét ország aláírta a KAP jövőjéről szóló közös nyilatkozatot. Mindkettőnek fontos a nemzeti termelők, valamint a hazai termékek védelme a jelentős erőfölénnyel rendelkező nagykereskedelmi áruházláncokkal szemben. A két agrárpolitika összefoghat az országainkat sújtó aszálykárok ügyében is, amit mindkét fél véleménye szerint az EU szintjén kellene kezelni. Az uniós LEADER-csoportok keretében a két agrártárca vezetői közös akciókra, ösz- szehangolt cselekvésre irányuló egyezségeket kötnek, ami a Radicová-kormány idején elkezdődött, és most is folytatódik. A határ mentén magyar-szlovák akciócsoportok szerveződnek, amelyeket a két minisztérium támogat. A közös határ menti piaci régiókat is tervbe vették, és a szoros együttműködésre vonatkozóan egymás jogszabályait is jobban megismerik.20 Ami összeköt, és ami elválaszt Az említett hosszú közös határ, amely elválasztja, egyúttal össze is köti a két országot. Egymásnak szomszédai, szövetségesei, stratégiai partnerei vagyunk, és stratégiai érdekek kötnek össze bennünket a közép-európai térségben. Azonosak vagy hasonlóak a problémáink. Nemzetközi szinten majdnem minden érdekünk közös vagy hasonló, 70 Külügyi Szemle
