Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Szilágyi Imre: Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai 2010 után
Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai lehetőséget, hogy Szerbiával gyümölcsöző, jószomszédi kapcsolatokat tartsunk fenn és fejlesszünk az elkövetkező években is. A puding próbája azonban természetesen az evés; az új kormány konkrét intézkedései lesznek döntő hatással viszonyainkra."85 Orbán Viktor és a szerb miniszterelnök októberi találkozóján egyebek között szó volt a magyarországi szerbek megbecsüléséről, a vajdasági magyarok helyzetéről, valamint új határátkelők megnyitásáról.86 A szerb kormányváltás fényében nagy jelentőségű Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azon októberi, belgrádi tárgyalásai után elhangzott kijelentése, hogy „a magyar-szerb kapcsolatok az elmúlt időszakhoz viszonyítva most a legjobbak".87 A magas rangú találkozók sorát Ader János köztársasági elnök és a szerb államfő találkozója zárta. A két politikus közötti megbeszélés egyik legfontosabb eredményének tekinthetjük, hogy megállapodtak abban, közösen hajtanak fejet az 1942-es újvidéki razzia és az 1944-45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt. A szerb államfő úgy vélte, ezzel új korszak kezdődött a két ország közötti kapcsolatban,88 s közelebb kerültek a történelmi kiegyezéshez,89 Ader János pedig történelminek minősítette a megállapodást.90 Az EU-integráció kérdése A kormány korábban is a Nyugat-Balkán (és persze benne Szerbia) EU-integrációjának gyorsítását szorgalmazta, de 2011 őszén ennek ellenére vétóval fenyegette meg Szerbiát arra az esetre, ha az a kárpótlási törvényében szereplő, magyarokat érintő diszkriminációs megoldást nem semlegesíti. Mivel a szerb kormány ennek 2011 végén eleget tett, nem volt akadálya annak, hogy a két ország közötti jó viszony fennmaradjon, és a magyar kormány továbbra is kiálljon Szerbia EU-integrációja mellett. 2012 elején Martonyi János elmondta, Magyarország jelentős szerepet játszott abban, hogy a 2011. decemberi EU-csúcson kitűzött menetrend értelmében Szerbia tagjelölti státusáról már 2012 februárjában állást kíván foglalni a bővítési kérdésekben is illetékes Általános Ügyek Tanácsa.91 Az Általános Ügyek Tanácsának ülésén pedig Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, „Magyarországnak is fontos, hogy Szerbia az EU tagjelöltje legyen, hiszen egy szomszédos országról van szó, ahol nagy számban él magyar kisebbség, továbbá az unió bővítési politikájának hitelessége miatt is lényeges ez a döntés".92 Az EU-csatlakozás magyar támogatásáról a fent említett magas rangú találkozókon is szó esett. Ez a támogatás nem csupán a politikai nyilatkozatok szintjén volt érzékelhető, de az élet több területén is. Ezek közé tartozott például az, hogy a kormány Litvániával együtt segítséget nyújtott Szerbiának ahhoz, hogy az Európai Unió élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeit beépítsék a szerb jogrendszerbe.93 2012. tél 49
