Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Szilágyi Imre: Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai 2010 után
Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai Magyarország és Szlovénia A politikai kapcsolatok A két EU-tagállam kapcsolatai rendkívül jól fejlődtek. Azt, hogy a két ország között minden szinten jó viszonyt ápolnak, már 2010 májusában leszögezték, amikor Mar- tonyi János külügyminiszter-jelöltként felkereste Ljubljanát.2 Ugyanezt hangsúlyozták 2012 márciusában is, amikor Budapesten tárgyalt a szlovén külügyminiszter. A magas rangú politikusok között rendszeresek, éves szintűek voltak a találkozók.3 A megbeszélések témái széleskörűek voltak, és a legtöbb esetben szó esett a következőkről: a kétoldalú kapcsolatok, a szlovén és a magyar kisebbség helyzete, továbbá az EU bővítése, azaz a nyugat-balkáni helyzet, valamint Magyarország uniós elnöksége és a visegrádi együttműködés. Ugyancsak a kapcsolatok baráti jellegéről tanúskodott Orbán Viktor magyar és Borút Pahor szlovén miniszterelnök első találkozója is. A két politikus tegeződött egymással, és a szlovén miniszterelnök kijelentette, a jó barátságot egyáltalán nem zavarja az, hogy ő és Orbán Viktor más európai pártcsaládhoz tartozik.4 Jónak és barátinak nevezték a két ország közötti viszonyt Kövér László és Pahor 2011. májusi, ljubljanai találkozóján is.5 Ez az esemény csupán két nappal előzte meg Borút Pahor zártkörűnek szánt beszélgetését egy szlovén újságírócsoporttal. A tájékoztatóról titokban hangfelvételt készítettek és azt a YouTube-on közzétették. A beszélgetésben újságírói kérdésre Pahor egyebek között azt mondta: „Amint Magyarország befejezi az EU-elnökséget, az Orbán politikai temetését jelenti majd. (...) Amikor vége lesz az elnökségnek, Magyarországot elszigetelik."6 A magyar kormánynak nem maradt más lehetősége, mint hogy tiltakozzon és közölje, „elvárja, hogy a szlovén fél nyilatkozatban reagáljon a történtekre". A nyilatkozatból kiderül, hogy a „magyar reakció nyomán a szlovén kormányfő a mai napon a ljubljanai magyar nagykövetnek személyesen adta át a magyar kormányfőhöz címzett levelét, egyben jelezte, hogy személyes találkozó keretei között szeretné tisztázni a kérdést a kiváló magyar-szlovén kapcsolatok megőrzése érdekében."7 Ez a kínos incidens szerencsére nem zavarta meg a két ország kapcsolatát. Néhány nappal később Schmitt Pál köztársasági elnök részt vett a szlovén függetlenség alkalmából Ljubljanában tartott ünnepségen, Eiende Csaba honvédelmi miniszter is odautazott, hogy szlovén partnerével tárgyaljon.8 A kisebbségi kérdés Bár a két kisebbség helyzetét általában jónak minősítjük, mindkét oldalon vannak megoldatlan problémák. Martonyi János az említett, 2010. májusi ljubljanai megbeszélései után - amelyeken egyebek között tárgyalt a két országban élő kisebbségek helyzetéről 2012. tél 39
