Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Kőrösi István: A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás óta, jelenlegi helyzete és kilátásai
A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése Osztrák-magyar regionális együttműködés Az osztrák-magyar regionális együttműködés előtt az 1989. évi határnyitással nyíltak meg érdemben a lehetőségek. A regionális együttműködés intézményesítése 1985- ben, egy magyar-osztrák területrendezési és tervezési bizottság létesítésével kezdődött, majd - új alapokon - 1992-ben megalakították a Határ menti Regionális Tanácsot, amelynek keretében kilenc munkacsoport alakult a határ két oldalán végbemenő, egymást érintő gazdasági, regionális fejlődés elemzésére, lehetőségeinek és korlátainak feltérképezésére. Érdemi előrelépésként az osztrák-magyar Phare-CBC értékelhető, amelyet az INTERREG II tükörprogramjaként hoztak létre. A terveknek megfelelően 35 millió ecus (1999-től 1 ecu = 1 euró) kerettel kezdte meg a működését, de később ezt 50 millió ecure növelték. A magyar kormány 11 millió ecu társfinanszírozást biztosított. A program keretében közlekedési infrastrukturális és turisztikai projekteket, a környezetvédelmet szolgáló projekteket és munkaerő-piaci együttműködéseket támogattak. A Határ menti Regionális Tanács megszűnése után a résztvevők egy EuRégió/Nyugat- Pannónia együttműködésről döntöttek, amely projektszintű együttműködéseket kívánt koordinálni. Az EuRégió/Nyugat-Pannónia ugyanakkor - a nyugat-európai modellek- től eltérően - nem látott el INTERREG-koordinációs feladatokat. 1995 és 1999 között az INTERREG HA - Phare CBC, majd 2000 és 2006 között az INTERREG IIIA - Phare CBC programjai voltak életben. Az INTERREG II és az INTERREG III programot döntően az infrastruktúra korszerűsítésére (főleg közlekedésre), iparfejlesztésre és környezetgazdálkodási beruházásokra fordították. A legjelentősebb beruházások közé tartozott a szentgotthárdi ipari park létesítése, Győrben a marketing- és informatikai központ kiépítése, vasúti korszerűsítés (GYSEV), a Duna menti és a Fertő-tó környéki kerékpárutak építése, a zalaegerszegi hulladékfeldolgozó üzem megvalósítása. A környezet- és tájvédelmi beruházások között a Sopron és Kőszeg menti Burgenlandba átnyúló tájvédelmi körzeteket kell kiemelni.22 Jelenleg az együttműködés az „Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013" keretében folytatódik, amelyet magyar részről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinál. A mostani időszakra vonatkozó program három prioritást tartalmaz: 1. Az innováció, integráció és versenyképesség területén főleg a kutatás-fejlesztés, a kis- és középvállalati együttműködés, a szabadidős tevékenységek fejlesztése, illetve a kulturális örökség megőrzésének támogatása. Ehhez a prioritáshoz tartozik a munkaerő-piaci együttműködés és a humán erőforrás menedzsment. 2. A fenntartható fejlődés és elérhetőség témában a közlekedést és a regionális elérhetőség javítása, a logisztikai információs és kommunikációs rendszerek kiépítésének és a határon átnyúló önkormányzati együttműködésnek a támogatása. E pontban szerepel a természeti erőforrások menedzsmentjének javítása is. 3. A technikai segítségnyújtás. 2012. tél 21
