Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Kőrösi István: A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás óta, jelenlegi helyzete és kilátásai
Körösi István hiteleznek, sőt gyakran élnek a tőkekivonással is. A KKE6-okból (a visegrádi országok+Románia+Horvátország) 2011 és 2012. II. negyedéve között éves viszonylatban összesen 45 milliárd dollárt vontak ki.18 2011. III. negyedévétől 2012. II. negyedévéig a nemzetközi bankok Magyarországról összesen 18 milliárd dollárt (14 milliárd eurót) vittek haza. A bankok tőkekivonásaival szemben Közép-Európában - Magyarországon is - a más pénzügyi forrásokból származó tőkebeáramlás áll, ami nagymértékben ezen országok külföldi államkötvénykibocsátásaiból származik. Az osztrák munkaerőpiac és a külföldi munkavállalók 2011. május 1-jétől - Németországhoz hasonlóan - Ausztria is megnyitotta munkaerőpiacát a 2004-ben EU-taggá vált kelet-közép-európai országok munkavállalói előtt. A munkaerő-állomány Ausztriában 3.650.000 főt tesz ki, jelenleg a külföldről érkező munkavállalók száma majdnem eléri az 500.000-et. 2004 óta 660.000 fő vándorolt be Ausztriába, amely a legvonzóbb célországok közé tartozik. Az EU-csatlakozás óta közel 100.000 bevándorló érkezett Kelet-Közép-Európából. Magyarországról Ausztriába 25.600 fő települt át. Osztrák felmérések szerint a tavalyi munkaerő-piaci nyitás után kb. két éven belül Csehországból, Szlovákiából és Magyarországról érkezik majd a legtöbb munkavállaló: összesen kb. 70.000 főre számítanak. Csehországból 32.000, Magyarországról 24.000, Szlovákiából 14.000 munkavállalót jeleztek előre. Az e három országból érkező munka- vállalóknak a csak kisebbik része (mintegy 32.000 fő) kíván áttelepülni. Többségük, ha mód van rá, a napi vagy heti ingázást választja; számukat 38.000-re becsülik.19 Főleg a határ menti területeken jelentős ez a szándék, mivel az ingázó munkaerő élvezheti a magasabb osztrák munkabéreket, ugyanakkor a hazai megélhetés összességében olcsóbb, és nem merül fel pótlólagos lakhatási költség. Az osztrák felmérések szerint a hozzájuk törekvő munkaerő 14%-a rendelkezik felsőfokú, további 74%-a középfokú végzettséggel, 60%-uk férfi. Érdekes adat, hogy 53%-uk folyékonyan beszél németül; ugyanakkor ez azt jelenti, hogy nagyjából minden második munkavállaló nyelvtudás híján nem tud kvalifikált munkát találni. Magyarországon a középiskolások 49%-a tanul németül, ez az arány Csehországban 61, Szlovákiában 68%. Az ausztriai munkavállalásra a legfőbb indítékok, fontossági sorrendben: a magasabb jövedelem, a jó foglalkoztatási kilátások, a jobb munkafeltételek és ezt követően az újat tanulás, új képzettség szerzésének lehetősége. Az elhelyezkedés fő területei: az építőipar, a kiskereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatások és az egészségügy. Ausztriában elsősorban építőipari szakmunkásokat, szakképzett vendéglátó-ipari munkaerőt, bolti eladókat, ápolónőket alkalmaznak Magyarországról és a szomszédos országokból. 18 Külügyi Szemle
