Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Kőrösi István: A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás óta, jelenlegi helyzete és kilátásai
Körösi István EU-csatlakozása előtt is szabad volt a tőkeáramlás, de belépésünk távlati impulzust adott az osztrák befektetőknek. Osztrák-magyar viszonylatban nemcsak a külkereskedelem, hanem az évenkénti tőkebefektetések is nagymértékű ingadozást mutatnak: egy-egy nagyobb tőkebefektetés tetemesen megnöveli az adott évi tőkemozgást, a beruházás lezárulása után viszont csökkenhet a mutató. 2008-ban 950 millió euró osztrák tőke érkezett Magyarországra, 2011-ben a beáramlás rekordnagyságú volt: 1,63 milliárd euró. Ez az EU-országokba kivitt osztrák működő tőke 16,5%-a. Az osztrák tőkekivitelben hazánk jelentősebb súlyú partner, mint a külkereskedelemben. Ausztria Magyar- országon befektetett tőkeállománya az ezredfordulón több mint 3 milliárd euró volt, s ez 2007-re 7,43 milliárdra nőtt. A 2008/2009. évi válság első éve mintegy 1 milliárd eurós FDI-tőkekivonással járt, amit csak 2010-re sikerült ellensúlyozni: az év végén az osztrák FDI-állomány elérte a 7,62 milliárdot. (Lásd a 10. és 11. táblázatokat.) A Magyarországon beruházott osztrák tőke közel felét a bankokba, biztosító társaságokba, pénzügyi szervezetekbe fektették be, egynegyede az ipari, élelmiszeripari árutermelésben működik, több mint 15%-a a kereskedelemben található, az egyéb szolgáltató ágazatok 10% feletti arányban szerepelnek. Az osztrák cégek hazánkban a kereskedelembe ugyanannyit fektettek be, mint Németországban, a pénzügyi szervezetekbe több mint fele annyit. (Lásd a 12. táblázatot.) A külföldi tulajdonú vállalatok számát tekintve Magyarországon Ausztria áll az élen: közel 3000 osztrák vállalat működik nálunk, s ez 15,4%-os arányt jelent. Az osztrák leányvállalatok Magyarországon mintegy 80.000 főt foglalkoztatnak (a külföldi vállalkozások alkalmazásában állók 12,6%-át), ezzel a harmadik legnagyobb külföldi munkaadók a német és az amerikai cégek után. A külföldi cégek által elért árbevételben az osztrák vállalatok kb. 10%-kal részesednek. (Lásd a 16. táblázatot.) Az osztrák leányvállalatok Magyarországon elért jövedelme hullámzóan alakult az elmúlt 20 évben, de különösen az ezredforduló után. Jelentős növekedést követően, 2011-ben már 588 millió eurót tett ki, ami több, mint az osztrák vállalatok Svájcban kitermelt jövedelme. (Lásd a 13. és 14. táblázatot.) Az osztrák leányvállalatok magyarországi szerepéhez mérten a magyar működőtőkeberuházások Ausztriában igen szerény tőkével és részesedéssel szerepelnek. Az alpesi országban 2010-ben összesen kb. 9400 külföldi leányvállalat működött, s ezek közel 510.000 embernek adtak munkát, és 206,46 milliárd euró forgalmat bonyolítottak le. A foglalkoztatás és értékesítés alapján Ausztriában az első hat helyen tőkeerős nyugat-európai országok állnak, őket Magyarország követi. 2010 végén 199 magyar vállalat működött Ausztriában, 792 foglalkoztatottal, és viszonylag jelentős, 2,28 milliárd eurós forgalmat bonyolítottak le. Szlovákia 123, Csehország 89, Szlovénia 60 vállalkozást működtetett, a magyarnál kevesebb foglalkoztatottal és kisebb forgalommal. (Lásd a 15. táblázatot.) Az osztrák leányvállalatok megtelepülése és működése a visegrádi országokban, elsősorban Magyarországon és Szlovákiában, osztrák pénzintézeti háttérrel történik, a beruházásoktól a működtetésig. 16 Külügyi Szemle
