Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Kőrösi István: A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás óta, jelenlegi helyzete és kilátásai
Körösi István Ausztria részaránya Magyarország külkereskedelmében 2001 és 2011 között tendenciaszerűen csökkent. Hazánk a többi partnerével gyorsabban tudta bővíteni kereskedelmi kapcsolatait, mint az osztrák szomszéddal. Ausztria részesedése Magyarországnak az EU-országokba irányuló exportjában 2001-ben 9,4% volt; a magyar EU-csatlakozás utáni évben, 2005-ben 6,9%, majd 2010-re tovább csökkent, 6,3%-ra; azaz a magyar kivitelben Ausztria részesedése 2003 óta egyre inkább mérséklődik. Magyarországnak az EU-országokból származó importjában Ausztria részesedése 2001-ben 11,2% volt, ez 2010-re 9,2%-ra csökkent. Az Ausztriából származó magyar behozatal a válságos 2009. évben 20,7%-kal esett vissza, az oda irányuló kivitelünk még nagyobb mértékben, 24,9%-kal csökkent. A 2011. évi magyar import Ausztriából a 2006. évi érték alatti volt. (A magyar-osztrák kereskedelem alakulásának értékét, növekedési ütemét és a részesedések alakulását az 5. és 6. táblázatok mutatják be.) A magyar-osztrák kereskedelem mérlege rendszeresen magyar passzívumot mutat. A magyar importtöbblet 1995-ben 620,1 millió eurót tett ki, 2005-ben 758,9 millió euró volt, 2008-ban rekordnagyságú, 985,5 millió euró magyar hiány mutatkozott, ami 2011- re 121,3 millió euróra csökkent. A külkereskedelem alakulásának értelmezéséhez annak szerkezete fontos tanulságokkal szolgál. Magyar-osztrák viszonylatban a gépek, berendezések, a feldolgozóipari termékek és a vegyipari áruk kereskedelme rendszeres magyar importtöbbletet mutat, a mezőgazdasági termékeknél és a nyersanyagoknál folyamatosan magyar exporttöbblet mutatkozik. 2005 előtt a fűtőanyagok és energia árucsoportban a magyar szállítások voltak nagyobbak az osztrákhoz képest, azóta fordított a helyzet. 1995-2004 között a magyar agrártermékek és az élelmiszerek exportjának aktívuma megduplázódott, azóta viszont a 2004. évi 110,3 millió euróról 2011-re 63,8 millió euróra esett vissza, ami drasztikus, 42,2%-os zuhanást jelent. 2011-ben a gépek, berendezések kereskedelme kiegyenlítetté vált, sőt korábban soha nem tapasztalt - igaz, csekély mértékű - magyar többlet mutatkozott. (Lásd a 7. táblázatot.) A kétoldalú külkereskedelem áruszerkezetének átalakulása több érdekes vonást mutat. A magyar importban rendkívül megnőtt az 1990-es évek közepéhez képest az élelmiszerek és az agrártermékek aránya: 2011-re a teljes behozatal közel egytizedére. Energiaimportunk jelenleg már jóval nagyobb, mint energiaexportunk, ami tükrözi Magyarország függését ebben a szektorban. Az osztrák vegyipari termékek jelentős mértékben meghódították a magyar piacot, így a magyar importban kétszeres arányban szerepelnek, mint exportunkban (11% felett, ill. 6%). A gépek, berendezések aránya a nagyszámú új osztrák leányvállalat teljes felépítése után mára egyharmad körüli szintre állt be. Ez az arány importunkban korábban jóval meghaladta az exportban elfoglalt részesedést, de 2011-ben megfordult a helyzet: valamivel nagyobb arányban szerepeltek gépek, berendezések a magyar kivitelben. Érdekes, hogy a teljes feldolgozóipari termékek és fogyasztási cikkek a magyar behozatalban csak némileg magasabb arányban szerepelnek, mint kivitelünkben. (Lásd a 8. és 9. táblázatokat.) 12 Külügyi Szemle
