Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Kőrösi István: A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás óta, jelenlegi helyzete és kilátásai
A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése A négy visegrádi ország sorrendje az osztrák importban szállítóként: Csehország, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország. Szlovénia nemcsak kisebb szállító, de osztrák kivitelének értéke 2005 és 2011 között lassabban nőtt, mint a visegrádi országoké. 1995-2000 között az Ausztriába irányuló magyar kivitel megduplázódott, a 2010-es években hullámzóan alakult, a válság után pedig ismét növekedett; de 2011-ben így is csak a cseh kivitel mintegy háromnegyedét érte el, míg az ezredfordulón még kb. 35%- kal meghaladta azt. (Lásd a 3. táblázatot.) Ausztria külkereskedelmi mérlege rendszeresen passzívumot mutat. 2011-ben a hiány 9,23 milliárd eurót tett ki. Németországgal szemben ez több mint 12 milliárd euró volt, ami több mint a teljes külkereskedelmi deficit. A német relációjú deficitet a más országokkal szemben elért aktívum csökkenti. Az osztrák export-import mérleg jelenleg Svájccal szemben is deficites: a vele folytatott kereskedelemben 2005-ig osztrák aktívum mutatkozott, utána osztrák deficit keletkezett. 2011-ben Ausztria több mint 1 milliárd euróval vásárolt többet Svájcból, mint amennyit oda szállított. Ausztria Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovéniával folytatott kereskedelme rendszeres osztrák többletet mutat. 2000 és 2008 között osztrák passzívummal zárt a Szlovákiával folytatott kereskedelem, 2011-ben viszont jelentős osztrák többlet mutatkozott. Ausztria külkereskedelmének szaldója Csehországgal szemben változó, 2011-ben osztrák hiányt regisztráltak. (Lásd a 4. táblázatot.) A magyar-osztrák kereskedelem fő jellemzői A kétoldalú kereskedelemben a magyar export 2003-ban mutatott jelentős növekedést, 2002-ben és 2005-ben viszont csökkent; az osztrák szállítások volumene pedig 2004— 2005-ben nőtt ugrásszerűen, s 2002-ben és 2003-ban zsugorodott. Két, viszonylag kisméretű ország külkereskedelmében egy-egy nagyobb megrendelés tetemes növekedést indukál, egy jelentősebb beruházás befejezése pedig időnként visszavetheti a külkereskedelem növekedési ütemét, mert a nagy volumenű gép- és berendezésszállítások a kölcsönös kereskedelem összértékében is viszonylag nagy súllyal szerepelnek. (Az osztrák exportban sokkal nagyobbal, mint a magyarban.) Ennek ellenére alapvető tényként megállapítható, hogy a magyar-osztrák kereskedelem értéke és növekedési üteme már az 1990-es években számottevő ingadozást mutatott, az ezredforduló és 2011 között pedig rendkívül erőteljes volt. A kereskedelem mindkét oldalon abszolút értékben is többször visszaesett. Az Ausztriába irányuló magyar kivitel 2011-ben 3,65 milliárd eurót tett ki, ami a válság kezdetének évében, 2008-ban elért értéket némileg meghaladta. Magyarország Ausztriából származó importja 2011-ben 3,78 milliárd euró volt, ami közel 18%-kal kevesebb a 2008. évinél. A 2005-2010-es időszakra jellemző, nagymérvű magyar hiány 2011-ben mérséklődött, de továbbra is fennmaradt. 2012. tél 11
