Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Kőrösi István: A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás óta, jelenlegi helyzete és kilátásai
Körösi István A 2008-2009-es gazdasági válság hatásai Ausztriára és az osztrák-magyar gazdasági kapcsolatokra Ausztria a 2008-2009-es gazdasági, pénzügyi válságon az EU15-ök átlagánál, illetve a fejlett kis országok többségénél kevesebb veszteséggel jutott túl. 2009-ben a fő gazdasági mutatók csaknem mindegyike kedvezőtlenül alakult, különösen a GDP visszaesése, a beruházások értékének zuhanása, a külkereskedelem csökkenése (főleg az exporté) súlyosan érintette Ausztriát. Az osztrák gazdaságpolitika arra törekedett, hogy kármérséklő, stabilizáló, tehercsökkentő és életszínvonal-fenntartó irányvonalat kövessen.9 Ez lényegében sikerült: a válság ellenére a magánfogyasztás és a közületi felhasználás is minimálisan növekedett. A válságból való kilábalásban az osztrák gazdaság speciális helyzete és stabilitása nagy szerepet játszott. A turisztikai-vendéglátóipari szektor magas aránya, a családi gazdaságok szerepe válságtompító tényezőnek bizonyult. A pénzügyi stabilitás az osztrák gazdaság egyik fő pozitívuma és vonzereje volt a válság előtt, így az Ausztria és az osztrák bankok pénzügyi stabilitását nem rombolta le. De az államháztartási hiány és az adósságállomány/GDP drasztikus romlása több mint figyelmeztető jel, csak több éves konszolidációval kezelhető válságtényező. Az ország 2011-től jelentős költségvetési konszolidációra kényszerült.10 Az osztrák importpiac beszűkülése, az import reálértékű visszaesése (-9,8%) súlyosan érintette fő partnereit, köztük a közép-kelet-európai országokat, s fokozottan érvényes volt ez Magyarországra is. Az osztrák recesszió hatásai 2009-2010-ben leginkább Szlovákia és Magyarország Ausztriába irányuló exportját vetették vissza. 2009-ben Magyarországé kereken egynegyedével csökkent, onnan származó importunk pedig több mint 20%-kal. Az export visszaesését 2010-ben 30%-os bővülés követte, az importét viszont 2011 végéig nem sikerült kiegyenlíteni. Ahhoz, hogy megítélhessük a magyar-osztrák gazdasági partneri viszonyt, célszerű összehasonlítani gazdasági pozícióikat. A két ország kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainak alakulását közép-európai összehasonlításban elemzem. Az osztrák és a magyar gazdaság pozícióinak összehasonlítása a fő mutatók tükrében Ausztria és Magyarország terület és népesség szempontjából hasonló méretű ország. Ausztria területe 83.858 km2, népessége 8.421.000 fő. Magyarország területe 93.030 km2; népessége 2011-ben némileg 10 millió alá csökkent, 2012-ben 9.974.000 fő. A népsűrűség csaknem azonos: Ausztriában 100 fő/km2, Magyarországon 107 fő/km2. Ausztria bruttó hazai terméke (GDP-je) több mint háromszorosa Magyarországénak, az egy főre jutó GDP-ben ennél névlegesen még kb. 20%-kal nagyobb a különbség 8 Külügyi Szemle
