Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Kőrösi István: A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás óta, jelenlegi helyzete és kilátásai
A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése 2004 és 2011 között Ausztria összexportja 36%-kal nőtt, a Németországba irányuló kivitele ettől minimálisan elmaradó ütemben, 31%-kal. A visegrádi térségben a leggyorsabban Lengyelországgal és Szlovákiával bővült az osztrák kereskedelem, az exportban és az importban egyaránt. 2011-ben Ausztria több mint kétszer annyit exportált Lengyelországba, mint 2004-ben: 109%-kal nőtt a kivitel; a Lengyelországból származó behozatal növekedése pedig ennél is több volt: 119%. A Szlovákiába irányuló osztrák export 77%-kal nőtt, az onnan származó import pedig 79%-kal. Az osztrák kivitel Csehországba 63%-kal emelkedett, a cseh szállítások pedig a 2004. évinek 169%-át érték el. Az Európai Unió 2004. évi keleti kibővítésének integrációs, növekedési és regionális fejlesztési hatásai közül a kereskedelemteremtés előnyei leginkább lengyel, szlovák és cseh viszonylatban érvényesültek, míg a belső gazdasági problémákkal küzdő Magyar- ország és Szlovénia esetében nem adtak érdemi impulzust a kétoldalú kereskedelemnek. 2004 után a visegrádi térség kohéziója nem erősödött, minden ország saját, külön úton igyekezett az EU-ban és az osztrák kapcsolatokban is pozíciókat szerezni, sajátos előnyöket biztosítani, tőkét vonzani. A belső gazdasági fejlődés sikeressége, illetve problémái egyértelműen meghatározták azt, hogy az új tagok milyen módon és mértékben tudták kiaknázni az EU-tagság lehetséges előnyeit, miként alakult partneri szerepük a nemzetközi gazdasági, politikai kapcsolatrendszerben.6 A belső gazdasági fejlődésüket tekintve sikeresebb országok vonzóbb partnernek bizonyultak Ausztria számára; ugyanakkor a lengyel, szlovák és cseh gazdaságpolitika is jól kiaknázta a tagság előnyeit. Magyarország az ezredfordulón az osztrák EU-csatlakozás legnagyobb nyertese volt, a 2004-2010-es időszakban viszont erőteljes térvesztés, magyar pozícióromlás következett be. Hazánk az osztrák kivitelben jelenleg a 7. helyen áll. Belpolitikai változások - külkapcsolati hatások Ausztria az 1990-2012-es, több mint két évtizedes időszakban belső politikai viszonyait és a politika alakulását tekintve is mélyreható változásokon ment keresztül. Már 1986 júniusában megkezdődött Franz Vranitzky kancellársága, ami 1997 januárjáig tartott (Vranitzky-évtized). Vranitzky nagykoalíciót alakított a Néppárttal, kancellársága idejére esik Ausztria 1995-ös EU-csatlakozása, és megreformálta az állami ipari szektort, ami nemcsak gazdasági, hanem jelentős politikai döntéseket, átalakításokat is igényelt. A 2000. év politikai cezúra abban, hogy Ausztriában a két nagy párt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) egyensúlyára épülő politika megváltozott. Kormányváltás történt, s az OVP-vel együtt a Szabadságpárt (FPÖ) került hatalomra. Az OVP kancellárja, Wolfgang Schüssel a Szabadságpárttal való koalícióalakítással nagy vihart keltett. Az új koalíció hatalomra kerülése az EU példátlan szankcióját váltotta ki, annak ellenére, hogy a koalíciós kormány programja teljes összhangban állt az EU értékrendjével. 2012. tél 5
