Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" GEOPOLITIKÁJA - Rostoványi Zsolt: Az "arab tavasz" hatása a Közel-Kelet geopolitikai térképének újrarendeződésére
Rostoványi Zsolt Egyiptomot, az Egyesült Államok első számú arab szövetségesét komoly kihívások érték. Mubárak hatalmának megdöntése aggodalommal töltötte el mind az amerikai, mind az izraeli vezetést. A volt elnök idején Egyiptom hűvös, de kiegyensúlyozott kapcsolatot tartott fenn Izraellel. Mubárak személye garanciát jelentett az Egyiptom és Izrael közötti békeszerződésben foglaltak betartására. A palesztinkérdés kapcsán a mubáraki Egyiptom sohasem foglalt el az izraeli véleménnyel szembenálló álláspontot; a 2006 nyarán lezajlott Hezbollah-Izrael összecsapásokért kifejezetten az előbbit tette felelőssé, 2008-ban pedig Izrael Egyiptom hozzájárulásával hajtott végre bombatámadásokat a Elamász gázai állásai ellen. A WikiLeaks kiszivárogtatásai szerint Iránnal kapcsolatban Mubárak kijelentette: „úgy terjed az iráni befolyás az Öböltől Marokkóig, mint a rák".73 Ennek a külpolitikának ugyanakkor az volt az „ára", hogy Egyiptom Mubárak elnökségének közel három évtizede alatt nem tudta visszanyerni korábbi - a szadati „különbékével" elveszített - regionális vezető szerepét, sőt a térségbeli folyamatokra gyakorolt befolyásoló képessége tovább csökkent, regionálisból lokális szereplővé vált.74 Az Egyesült Államok és Egyiptom között egy olyan „patrónus-kliens" viszony alakult ki, amely sokkal inkább szolgálta a rezsim fennmaradását, mint Egyiptom nemzeti érdekeinek érvényesítését.75 A Hoszni Mubárakot felváltó új vezetés külügyminisztere, Nabíl al-Arabí76 Egyiptom regionális vezető szerepének visszaszerzését tűzte ki célul, s e törekvés része volt az egyoldalú, Amerika-barát külpolitikai irányvonal megváltoztatása és új, az egyiptomi nemzeti érdekeket jobban tükröző önálló külpolitika követése. Az új irányvonal jeleként Egyiptom látványosan javította kapcsolatait Iránnal, megnyitotta a rafahi határ- átkelőhelyet, és komoly lépéseket tett a Hamász és a Palesztin Nemzeti Hatóság közötti megbékélés elősegítése érdekében. A hatalmat Egyiptomban ténylegesen a kezében tartó Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsa azonban - főként, miután Arabí 2011 júliusától az Arab Liga főtitkári posztját tölti be - jelentősen „lefékezte" a radikális külpolitikai irányváltást. Amennyiben Egyiptomban konszolidálódik a helyzet, és az ország visszanyeri regionális vezető szerepét, nemcsak Teherán komoly riválisává válhat, akadályozva Irán térségbeli ambícióit, de Törökországot is visszaszoríthatja. Törökország: az arab világ vezetője? Törökország - korábbi, a teljes jogú EU-tagsággal kapcsolatos várakozásai kudarcával és érzékelhető kelet felé fordulásával párhuzamosan - a kétezres évek eleje óta a közel- keleti színtér egyre jelentősebb szereplőjévé válik. Ezt elsősorban az egyiptomi és a Szíriái folyamatok befolyásolása érdekében kifejtett diplomáciai tevékenysége, a palesztin 62 Külügyi Szemle
