Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 3. szám - NAGYÍTÓ ALATT: AZERBAJDZSÁN ÉS MIANMAR - Háda Béla: Tábornokok a kereszttűzben - Mianmar az ázsiai hatalmi érdekszférák metszetében
Háda Béla a hatalmi játszmák „másodlagos arénájává" válik majd.99 Ez a helyi pozíciók megerősítését igényli, indokolttá téve a Mianmar-politika pragmatikus alapokra helyezését. Washington azonban törekvéseiben ázsiai barátaira is támaszkodna. Közülük Indiának az Indiai-óceán térségében játszott kiemelkedő stratégiai szerepét már a 2010-es „Négyéves védelmi felülvizsgálat" is elismerte.100 Gyakran felmerülő nézet, hogy a jövőben ennek a szerepnek a támogatásával lehet a legkisebb ráfordítással és kockázat mellett érvényesíteni a Kína kordában tartásához fűződő amerikai érdekeket.101 Ez a gyakorlat India mianmari pozícióira is jótékonyan hathat. Látni kell azonban azt is, hogy a belpolitika viharai dacára az ország India és Kína szemében is csak egy kis résztvevő abban a játszmában, mely az Indiai-óceán keleti medencéjének pozícióiért zajlik. Mianmar esetleges eltávolítása a kínai szövetségtől persze aligha kérdőjelezi meg Peking rohamosan erősödő hatalmi pozícióját, mégis nagy győzelem lenne az amerikai és indiai diplomácia számára, ami a tekintélyüket is nagyban megnövelné Délkelet-Azsiában. Jóllehet a diplomaták mindig igyekeznek „lekerekíteni az éleket", a játszma tétjét egyik fél sem becsüli alá, és a többiek alaptörekvéseivel is tisztában vannak. A mianmari elit számára ez a korábbiaknál nagyobb külpolitikai mozgásteret, ugyanakkor a konfliktusos szituációk veszélyét is magában hordozza. Nem véletlen, hogy Thein Szein első hivatalos külföldi útja 2011. május 26-án éppen Pekingbe vezetett. A délkelet-ázsiai térség legerősebb hatalmi tényezője ugyanis továbbra is Kína, és ma még beláthatatlan, hogy Najpjidó meddig akar (és egyáltalán meddig tud) elmenni dominanciájának enyhítése érdekében. Jegyzetek 1 Erről bővebben: Háda Béla: „Az indiai-kínai stratégiai játszma az Indiai-óceán északi térségében". ZMNE Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet Elemzések, No. 7. (2010). 2 Hillary Clinton amerikai külügyminiszter 2011 júliusában, Chennaiban (az egykori Madrász) tartott beszédében nemcsak India térségbeli hatalmi szerepét méltatta, hanem - Mianmart is megemlítve - külön is biztosította hazája támogatásáról Újdelhi délkelet-ázsiai törekvéseit. „Remarks on India and the United States: A Vision for the 21st Century". U.S. Department of State, http://www.state.gov/ secretary/rm/2011/07/168840.htm, 2011. július 20. 3 Ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet Balogh András és Juhász Ottó nyugalmazott nagyköveteknek e tanulmány elkészítéséhez nyújtott értékes tanácsaikért. 4 Az ország elnevezése ma nem egységes. Noha a katonai rezsim 1989 júliusában Burmáról Mianmarra változtatta, és azt az ENSZ is elismerte, a nyugati politikai és szakmai közbeszéd többnyire továbbra is a Burma elnevezést használja, ezzel fejezve ki, hogy a diktatúra intézkedéseit illegitimnek tekinti. E tanulmány nem kíván politikai állást foglalni ilyen kérdésekben, az ország megnevezésére mindkét kifejezést használhatónak ítéli. 5 Erről lásd: Benkes Mihály: „Burma". In: 20. századi egyetemes történet (szerk. Diószegi István, Harsányi Iván és Németh István). III. kötet. Budapest: Korona, 1997. 219. o. 6 Burma nemzetiségi országrészeiben gyakorlatilag a függetlenné válástól kezdve jelen vannak azok a csoportok, amelyek nem hajlandóak kiegyezni az adott területi status quóval, és egy saját állam megalapításának álmát dédelgetik. Ezek a nemritkán fegyveres küzdelemre is vállalkozó 182 Külügyi Szemle
