Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 2. szám - KÍNA: FOLYAMATOSSÁG ÉS VÁLTOZÁS - Juhász Ottó: A modernizáció és a tradíció kérdései Kínában, 1840-2012
Juhász Ottó 27 Uo. 117. o. 28 Az idegen gondolatok nehézkes befogadására jellemző, hogy bár a buddhizmus már az I. században megjelent Kínában, csak a IX. századra érte el virágkorát. 29 A Bibliát a 630-as évek első felében a nesztoriánusok vitték Kínába. A protestáns vallások a XIX. század első évtizedében jelentek meg, és viszonylag gyorsan számottevő pozíciókra tettek szert. 30 A jezsuita atyák voltak az első európaiak, akik megértették Kínát. Európa tőlük kapta az első hitelt érdemlő Kína-képet, ők alapozták meg a sinológia tudományát. Működésüket a Vatikán lehetetlenítette el: XI. Kelemen 1704-ben betiltotta az alkalmazkodó evangelizációs gyakorlatot, s ez fatális döntésnek bizonyult. A tiltást XII. Pius vonta vissza - picit elkésve - 1939-ben. 31 Taiping Tianguo, a Nagy Egyenlőség/Béke Mennyei Birodalma (1851-1864). 32 Angol, francia, német, olasz, osztrák-magyar (kisebb kontingenssel), orosz, amerikai és japán csapatok. Józsa Sándor: Kína és az Osztrák-Magyar Monarchia. Budapest: Akadémiai, 1966. 90—120. o. 33 Szung Csing-ling (Song Qingling). Felesége révén Szun Jat-szen sógorságba került Csang Kaj- sekkel, aki egy másik Szung-lányt vett feleségül. L. Marie-Claire Bergere: Sun Yat-sen. Stanford, CA: Stanford University Press, 1998. 34 Uo. 407. o. 35 President Chiang Kai-shek's Selected Speeches and Messages. Tajpej: China Cultural Service, 20-24. o. 36 Csang Kaj-sek 1927-ben szakított a KKP és Szun Jat-szen által megkötött egységfronttal, hadserege és rendőrsége kíméletlen hajszát indított minden progresszív, forradalmi erő ellen. 37 Mao Ce-tung Válogatott Művei. 3. kötet. 286. o. 38 Uo. 268. o. C 39 Uo. 286-287. o. Homályban hagyja, hogy konkrétan milyen kulturális értékeket kell „haladóknak" tekinteni. 40 „Felszólalások az irodalom és a művészet kérdéseivel foglalkozó jenani tanácskozáson (1942. május)". Mao Ce-tung Válogatott Művei. 4. kötet. 153. o. 41 Uo. 164. o. 42 Uo. 152. o. 43 Mao Ce-tung: Beszédek és írások, 1956-1974 (szerk. Polonyi Péter). Budapest: k. n., é. n. 449., 451. o. 44 Mao Ce-tung 21 verse. Budapest: Magvető, 1959. 45 „Zhi Zang Kejia deng (yi jiu wu qi nian yiyue shier ri)" [Zang Kejianak és másoknak (1957.1.12.)]. In: Mao Zedong shuxin xuanji [Mao Ce-tung válogatott levelei]. Peking: Renmin Chubanshe, 1984. 46 Eredeti elnevezése: Három vörös zászló. Elemei: általános irányvonal, népi kommunák, nagy ugrás. 47 A nagy ugrás másik, külföldön legismertebb jelszava ez volt: „Három év fáradozás, tízezer év boldogság." 48 A „nagy ugrás" modernizációs vonásával több tanulmányában foglalkozott Tálas Barna, aki jelen tanulmány kéziratához értékes megjegyzéseket fűzött. 49 Eredetileg Mao kijelölt utóda, majd 1971-ben üldözöttje. Menekülés közben, repülőgépszerencsétlenségben halt meg. 50 Az elnök útmutatásait mindenkinek tanulmányoznia kellett. A magyar és kínai csillagászok közötti gyümölcsöző együttműködés is emiatt szakadt meg az állócsillagok vizsgálatában. 51 Haláláig miniszterelnök, hosszú időn át külügyminiszter is volt. Az ellene indított támadás mögött a „négyek bandája" állt, melynek tagja volt Mao felesége, egy sikertelen színésznő is. 52 Csou En-laj miniszterelnök sok műemléket úgy mentett meg, hogy katonákat vezényelt ki, akik a „mérgezés elkerülése" érdekében még a vörösgárdistákat is távol tartották. A műemlékes szakemberek is találékonyak voltak: a pekingi Nyári Palotában pl. a „feudális" díszítő elemeket olyan festékkel fedték le, amit később könnyedén el lehetett távolítani. 53 A „revizionista" és „imperialista" országok külképviseleteit és állampolgárait Kína-szerte atrocitások érték. 100 Külügyi Szemle
