Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ESETTANULMÁNYAI - Gazdik Gyula: Egyiptomi belpolitikai átalakulás a poszt-mubáraki korszakban
Gazdik Gyula A hatalmi erőviszonyokban végbemenő váltással az Egyesült Államokban is számoltak. A nyár folyamán a volt pakisztáni nagykövetet nevezték ki a kairói képviselet élére. Anne Patterson egyik szeptemberi nyilatkozatában utalt arra, hogy a katonák uralma ideiglenes, és Washington együtt fog működni a demokratizálást támogató politikai erőkkel. Ez egy újabb jele volt annak, hogy az iszlamisták hatalmi helyzetbe kerülését Washington nem ellenzi.35 Az amerikai diplomácia helytelenítette a szükségállapot szeptemberi meghosszabbítását. A novemberi válság idején a Fehér Ház elítélte a katonák erőszakos fellépését, és sürgették, hogy a választások megtartásával folytassák a demokráciára való átmenetet.36 Washington már a választások alatt magas rangú képviselőket küldött Kairóba, hogy a politikai átalakulásról tárgyaljanak. December 11-én John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának elnöke erősítette meg, hogy tiszteletben tartják az egyiptomi nép akaratát. De arra is figyelmeztetett, hogy az „iszlám a béke és tolerancia vallása, mely minden embert respektál". Egyúttal óva intett az Izraellel fennálló békeszerződés megkérdőjelezésétől.37 Kerry az FJP képviselőivel is találkozott, akik megismételték, hogy tiszteletben tartják az ország nemzetközi kötelezettségeit. Egy hónappal később William Burns külügyminiszter-helyettes látogatott az egyiptomi fővárosba, s a tárgyalásai végén adott hosszabb interjújában bejelentette, hogy Obama elnök egymilliárd dollárnyi adósság elengedését kéri Egyiptom számára. Az országban folyó átalakulás regionális jelentősége mellett az egyiptomi-izraeli békeszerződés betartásának fontosságára is utalt.38 A Mubárak utáni korszak első Népi Gyűlésének alakuló ülésére 2012. január 23-án került sor. Ezen a testület elnökévé Szaad al-Katátnít, az FJP korábbi főtitkárát választották. Tantávi a törvényhozói jogkört a parlamentnek átadó üzenetében ígéretet tett arra, hogy júniusban a hatalmat teljes mértékben át fogja adni a megválasztott elnöknek. A SCAF vezetője másnap bejelentette, hogy a forradalom első évfordulója alkalmából, január 25-étől feloldják az 1981 óta érvényben lévő szükségállapotot. Nem sokkal a Népi Gyűlés megalakulása után, január végén megkezdődtek a felsőházi választások. A listás szavazásnál az alsóházi voksoláshoz hasonlóan kettő, de az egyéni körzetekben - a jóval kevesebb körzet miatt - csak egy napot hagytak a procedúrára. Az időpontokat a katonai tanács előrébb is hozta, sőt az eredetileg tervezett három forduló helyett végül kétfordulós megoldást választottak (január 29/30. és február 7, illetve február 14/15. és február 22.). A szavazásra az első fázisban tizenkét, a másodikban tizenhárom kormányzósági körzetben került sor. A végeredmény itt az iszlamisták még látványosabb sikerét hozta: 160 Külügyi Szemle
