Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ESETTANULMÁNYAI - Ladányi Éva - N. Rózsa Erzsébet: Magyarország és az "arab tavasz"
Ladányi Éva - N. Rózsa Erzsébet Konklúzió Az arab tavasz egybeesett a magyar uniós elnökséggel, illetve a magyar külpolitika „globális nyitás" kezdeményezésével, melyben az arab térség felé nyitás határozott szándéka is megjelent. Bár a rendszerváltás nagyban visszavetette Magyarország arab kapcsolatait, az azóta eltelt mintegy húsz évben a korábbihoz képest jelentősen átalakult magyar-arab kapcsolatrendszer körvonalazódik, mely szervesen illeszkedik az uniós tagság kínálta kontextusba. Magyarország tehát egyrészt az átalakított és diverzifikált bilaterális kapcsolatrendszerben, másrészt az intézményesített uniós politikák kontextusában alakítja és gyakorolja az arab országokhoz fűződő kapcsolatait. Ezekben a domináns érdek a gazdaság, ugyanakkor az oktatási és kulturális együttműködések hagyományosan egy olyan „humán bázist" teremtenek, melyek elősegítik és támogatják a magyar politika céljainak realizálását az arab világban. Jegyzetek 1 Magyarországnak Egyiptommal 1928, Irakkal 1937 óta voltak diplomáciai kapcsolatai. 2 L. pl. J. Nagy László: Magyarország és az arab térség. Szeged: JATEPress, 2006. 23-26., 53-66. o. 3 Ezt a lehetőséget gyakran korlátozta az a tény, hogy ezek az országok sem dúskáltak „kemény" valutában, így inkább a klíring elszámolás került előtérbe. 4 A magyar-arab gazdasági kapcsolatok elemzése meghaladja a jelen tanulmány kereteit, de a táblázat a kapcsolatoknak a rendszerváltás körüli visszaesését támasztja alá. A táblázat forrása Pomázi Diána: Magyarország és az arab országok közötti gazdasági kapcsolatok. Szakdolgozat. Budapest: BGF, 2006, 77. o. Elektronikus változat: http://elib.kkf.hu/edip/D_12049.pdf . 5 Jordánia fizikailag nem mediterrán ország ugyan, hiszen nincsen földközi-tengeri partja, de a mai Izraellel és a palesztin területekkel mind politikai, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból egy régiót alkot. 6 Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (Gulf Cooperation Council, GCC) 1981-ben alakult az Arabfélsziget Perzsa-öböl partján fekvő arab országainak - Szaúd-Arábiának, Kuvaitnak, Bahreinnek, Katarnak, az Egyesült Arab Emirátusoknak és Ománnak - részvételével. 7 Meg kell jegyezni, hogy a rendszerváltást követően az arab államok közül Egyiptom volt az egyetlen, amely viszonylag folyamatosan szerepelt a magyar külpolitikai palettán, mivel viszonylag rendszeresen került sor magas szintű látogatásokra. L. pl.: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/ EG/hu/Bilateralis/egyiptom/politikai_kapcs.htm. 8 Antall József 1991-ben Egyiptomba látogatott. 2000 júniusában Orbán Viktor Marokkóban, majd 2001-ben Szaúd-Arábiában járt. 9 Emlékezetes, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a szaúdi focistákkal kapcsolatban tett megjegyzése után a szaúdi nagykövetet hazarendelték, és csak nyolc hónap múltán tért vissza Budapestre. 10 „Mediterranean Migration to New Central European Member States of the EU. Present and Future Trends". In: lEMed Yearbook 2007. Barcelona: Institut Europeu de la Mediterránia, 2007. 269-272. o. 11 „Muszlim kisebbségek Közép-Európában, avagy Közép-Európa különlegessége". In: Az iszlám Európában. Az európai muszlim közösségek differenciáltsága (szerk. Rostoványi Zsolt). Budapest: Aula, 2010. 405-446. o. 140 Külügyi Szemle
