Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ESETTANULMÁNYAI - Ladányi Éva - N. Rózsa Erzsébet: Magyarország és az "arab tavasz"
Magyarország és az „arab tavasz Tunéziával is diplomáciai összeköttetés létesült). Mára - a turizmus és az átmenő kereskedelem kivételével - a Maghrebnek Magyarország számára elsősorban uniós keretekben van jelentősége. Hazánknak főleg gazdasági érdekei vannak a Közel-Keleten, amiket elsősorban bilaterális alapon realizál; politikai befolyása legfeljebb az Európai Unió egyik tagállamaként lehet. Ugyanakkor a magyar politikai és biztonságpolitikai szándékot és érdeklődést (vagy azok hiányát) nagyban befolyásolja az a tény, hogy Magyarország nem érzékel a térség felől különösebb fenyegetést. Sem a térségbeli konfliktusok hatása, sem a terrorizmus megjelenése nem jellemző, és hazánkat egyelőre tömeges migrációs nyomás sem éri a térség felől.10 Magyarország gazdasági helyzete és az itt élő, csekély számú muszlim közösség (összesen mintegy húsz-huszonötezer fő)11 nem gyakorol tömeges vonzerőt, így (a Közel-Kelet felől) még mindig tranzitországnak, és nem célpontnak számítunk. A térség konfliktusaiban Magyarország közvetlenül nem vesz részt (kivételként említhető a rövid iraki katonai szerepvállalás12), de a régió legrégebbi ellentéte, a palesztin-izraeli konfliktus történelmi, politikai és társadalmi okokból is a magyar külpolitika napirendjén szerepel. A palesztinkérdés a hidegháborús politika részeként vált „kötelező" feladattá - palesztin nagykövetség 1989 márciusa óta működik Budapesten, míg Ramallában a magyar képviseleti iroda13 2000-ben kezdte meg működését. De az Izraellel való diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele (1989) óta a magyar külpolitika következetesen a kiegyensúlyozottságra törekszik, jó kapcsolatokat ápol mindkét féllel, és a békefolyamat tárgyalásos rendezésében érdekelt. Miközben az izraeli kapcsolatban jelentős szerepet játszik a magyarországi zsidóság, illetve az Izraelben élő, Magyarországról kivándorolt zsidóság, az izraeli befektetések időről időre politikai viták kereszttüzébe kerülnek (pl. Simon Peresz megjegyzése, a sukorói kaszinó ügye stb.). Magyar-arab oktatási és kultúr diplomáciai kapcsolatok A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz évben Magyarország uniós csatlakozása, valamint a magyar oktatási rendszer jelentős átalakulása (pl. az új felsőoktatási törvény, a fokozatszerzés új rendszere stb.) az oktatási és a kulturális diplomácia terén is egy új típusú nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítését eredményezte. Ennek egyik meghatározó eleme a Magyarország-kép, illetve Magyarország pozíciójának erősítése az adott térségben, így az arab világban is. Az arab országokkal kötött, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma által „kezelt" kétoldalú oktatási, tudományos és kulturális munkatervek mellett léteznek ún. tudományos és technológiai (TéT), illetve akadémiák közötti, tudományos kétoldalú megállapodások is, melyek adott esetben átfedést mutathatnak az oktatási és tudományos megállapodásokkal. 2012. tavasz 131
