Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - Csicsmann László: A mérsékelt iszlamista mozgalmak szerepe az "arab tavaszt" követő politikai átmenetben
Csicsmann László A szervezet legifjabb generációja szerint az idősebbek nem elég aktívak, és nem képesek kihasználni a forradalom nyújtotta lehetőséget. A harmincas éveiben járó jogász, Iszlám Lotfí közel kétszáz társával együtt 2011 júniusában létrehozta az Egyiptomi Áramlat Pártot (Hizb al-Tajjár al-Maszrí), amelynek hamarosan közel ötezer tagja lett. Lotfít társaival együtt azonnal kizárták a Muszlim Testvériségből. Az új párt szerint a szervezetnek vissza kellene térnie a gyökerekhez, vagyis a társadalomra kellene fókuszálnia, és az iszlámnak nem kellene szerepet játszania a politikában.45 Lotfí számos ponton túl konzervatívnak találta a Szabadság és Igazságosság Párt nézeteit. Az Egyiptomi Áramlat Párt támogatja a Muszlim Testvériségből kizárt Abdel Monem Abú al-Futúh programját. A hatvanéves Abú al-Futúh bejelentette, hogy indulni fog az elnökválasztáson, s ezzel szembekerült a Muszlim Testvériség konzervatív vezetőinek álláspontjával, amely szerint a mozgalomnak önkorlátozást kell gyakorolnia, és nem szabad jelöltet állítania. Abú al-Futúh sok kérdésben nem osztja a Muszlim Testvériség 2007-es politikai állásfoglalását sem. Liberális nézetei szerint például az egyiptomi-izraeli békeszerződést tiszteletben kell tartani, illetve akár nem muszlim és nő is kerülhet Egyiptom elnöki székébe. Abú al-Futúh többször is hangot adott annak a véleményének, hogy az iszlám és a demokrácia, az iszlám és a nyugati értékek összeegyeztethetőek.46 Abú al-Futúh elnökjelöltségétől és nézeteitől mind a Muszlim Testvériség, mind a Szabadság és Igazságosság Párt élesen elhatárolódott. Az Egyiptomi Áramlat Párt azzal sem értett egyet, hogy a Muszlim Testvériség túlzottan békülékeny hangnemet ütött meg a katonai vezetés lassú reformtörekvéseivel kapcsolatban. Lotfí szerint 2011 májusában, amikor a szekuláris pártok mélyrehatóbb reformokat követeltek, a Muszlim Testvériség megtiltotta a fiatalabb generációnak, hogy újból mozgósítson, és élére álljon az újabb tüntetéshullámnak. Ez is szerepet játszott az új párt megalapításában. A Szabadság és Igazságosság Párt a megalapításakor jelezte, hogy a parlamenti helyek maximum 50 százalékáért fog versenybe szállni. A párt programját tekintve mind a nyugati értékek, mind a konzervatív iszlám elvek megjelennek a nyilatkozatokban, illetve dokumentumokban.47 A kettőség fő célja, hogy a Muszlim Testvériségen belüli konzervatív és pragmatista szárnyat egyaránt a vezetés mellé állítsa, és tompítsa a generációs különbségeket.48 A politikai program szerint a párt célja egy demokratikus állam megteremtése, amelynek a hátterét a saría adja. A dokumentum külön kiemeli, hogy a párt egyaránt ellenzi a katonai diktatúrát és a teokráciát is. A demokrácia kapcsán az egyik kulcsfogalomként használja a súra [tanácskozás] terminust. A politikai program kiemeli, hogy az átmeneti időszakban meg kell őrizni a prezidenciális rendszert, ugyanakkor hosszabb távon csökkenteni kell az elnöki jogköröket, és a miniszterelnöki funkciót kell a végrehajtó hatalom középpontjába helyezni. A dokumentum feltűnően kerüli a nem muszlimok és a nők politikai és társadalmi szerepének kérdését. A párt kb. kilencezer tagja közül egyébként közel ezer női és mintegy száz kopt keresztény tagról 116 Külügyi Szemle
