Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - Szigetvári Tamás: Az "arab tavasz" gazdasági vonatkozásai
Az „arab tavasz" gazdasági vonatkozásai A hosszú távú növekedési stratégia alapját egyértelműen egyfajta inkluzív növekedési modell jelentheti, amely a gazdasági mutatók javulása mellett a foglalkoztatás és az igazságosabb elosztást is magában foglalja és egyensúlyba hozza. Emellett kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon az oktatás és képzés területe is, a nagyszámú fiatal népesség és a gazdasági versenyképesség javítása szempontjából is. Jegyzetek 1 A cikk megjelenése az Európai Unió támogatásával, a TÁMOP 4.2.1. B-11/2/KMR-2011-0002 sz. („A tudományos kutatások kibontakoztatása a PPKE-n" című) projekt keretében valósult meg. 2 L. még Szigetvári Tamás: „A Közel-Kelet és Afrika világgazdasági kilátásai az ezredfordulón". Magyar Tudomány, Vol. 47. No. 7. (2002). 870-879. o.; Szigetvári Tamás (2011): „Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban". In: Régiók a világgazdaságban (szerk. Majoros Pál). Budapest: Perfekt Kiadó, 352-375. o. 3 A kőolaj világpiaci ára 1971-ben 1,60 USD/hordóról 3,2 USD/hordóra nőtt (mini árrobbanás), 1973- ban hirtelen 10 USD/hordó fölé emelkedett (első olajárrobbanás), 1979-ben pedig a 30 USD/hordót is meghaladta (második olajárrobbanás). 4 Igaz, a források jelentős részét presztízsberuházások, Irak és Irán esetében pedig hosszú évekig tartó, ádáz háborúskodás emésztette fel. 5 A holland betegség a kitermelt nyersanyagból származó bevételek révén a gazdaságba beáramló jövedelmek versenyképességre gyakorolt negatív hatását jelenti. így, bár termelékenységi tényezők nem magyarázzák, a munkaerő költsége Egyiptomban 50%-kal magasabb, mint Indiában vagy Kínában. E. Mick Riordan et al: „The World Economy and Its Implications for the Middle East and North Africa, 1995-2000". In: Prospects for Middle Eastern and North African Economies: From Boom to Bust and Back? (szerk. Nemak Shafik). London - New York: MacMillan, 1998.24. o. 6 „Worldwide Governance Indicators". The World Bank, http://data.worldbank.org/data-catalog/ worldwide-governance-indicators. Letöltés ideje: 2012. február 27. 7 A HDI (= Human Development Index) az ENSZ által alkalmazott, a várható élettartam, az oktatás, valamint a GDP együttesét figyelembe vevő index. 8 A hazautalások értéke a legmagasabb (8,4 milliárd dollár) Egyiptomban, míg GDP-arányosan (20%) Libanonban volt. 9 A turizmus esetében is Egyiptomban (11 milliárd dollár) volt a legmagasabb a bevétel, míg a GDP arányában Jordániában (14,4%). 10 „World Bank Middle East and North Africa Region. Regional Economic Uptade. May 2011. MENA Facing Challenges and Opportunities". The World Bank, http://siteresources.worldbank.org/ MENAEXT/Resources/EDP_MNA_2011.pdf. Letöltés ideje: 2012. február 27. 11 Uo. 12 „Towards a New Med Region: Achieving Fundamental Transition". Femise Report on the Euro- Mediterranean Partnership, (2011). 35-48. o. 13 Bahreint és Jement e cikk keretében nem vizsgáljuk. 14 „The Financial Monthly". Arab Republic of Egypt Ministry of Finance, http://www.mof.gov.eg/ MOFGallerySource/English/Reports/monthly/2012/Jan2012/full%20version.pdf, 2012. január. 15 Emanuele Santi: „The Impact of Libya's Confllict on the Tunisian Economy: A Preliminary Assessment". North Africa Quarterly Analitical (2011. július). 16 Central Bank of Tunisia, http://www.bct.gov.tn/bct/siteprod/english/actualites/evenement.jsp , 2012. január 18. Az IMF becslése (1. a táblázat) még alacsonyabb hiánnyal számolt. 17 Yasser Abdih: „Closing the Jobs Gap". Finance and Development, 2011. június. 2012. tavasz 101
