Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS A DÉLSZLÁV VÁLSÁG - Jeszenszky Géza: Jugoszlávia felbomlása és a magyar külpolitika
Jugoszlávia felbomlása és a magyar külpolitika 65 „A magyar Külügyminisztérium Nyilatkozata Magyarország légterének Jugoszlávia általi megsértéséről, 1991. szeptember 17.". MKÉ 1991. 299-300. o. 66 „A Magyar Köztársaság Kormányának Nyilatkozata a jugoszláviai helyzetre vonatkozó álláspontjáról". MKÉ 1991. 315-316. o. 67 Feljegyzés Antall miniszterelnök és Bush elnök 1991. szeptember 20-i telefonbeszélgetéséről. A magyar nyelvű másolat a birtokomban. 68 Feljegyzés Antall miniszterelnök és Ante Markovié miniszterelnök 1991. szeptember 20-i telefonbeszélgetéséről. A magyar nyelvű másolat a birtokomban. 69 MKÉ 1991. 278-288. o. 70 Uo. 291-296. o. 71 Uo. 301-314. o. Az eredeti angol beszédre 1. HR, Vol. 2. No. 3. (2011). 69-70. o. 72 Dudás Károly, a VMDK vezetésének tagja a Vjesnik című lapban kifejtette, hogy a vajdasági magyarok egyöntetűen támogatják az európai tendenciákat, Európa integrációját, a határok formálissá tételét, az egységes európai piacot. Szerbia „mostani politikájával eltaszította magától nemcsak a magyarokat, hanem minden más népet is, amely nem akar visszamenni a múltba. A magyarok és a szerbek haladhatnak együtt, de csak akkor, ha megbukik a Szerb Szocialista Pártnak ez az anakronisztikus rezsimje...". Magyar Szó, 1991. szeptember 5. 73 „Jeszenszky Géza külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén (IX. 25.)". MKÉ 1991. 317-320. o. 74 „Antall József miniszterelnök beszéde az ENSZ Közgyűlés XLVI. ülésszakán (X. 1.)". MKÉ 1991. 324-325. o. 75 KÜM Tájék., No. 2. (1991). 240-241. o., illetve személyes emlékeim. 76 MKÉ 1991. 331. o. 77 Juhász József, Márkusz László, Tálas Péter és Valki László: Kinek a békéje? Háború és béke a volt Jugoszláviában. Budapest: Zrínyi Kiadó, 2003. 69. o. 78 Országgyűlési Napló, http://www.parlament.hu/naplo34/136/1360066.html , 1991. október 15. A beszédet közli: MKÉ 1991. 332-347. o., az idézet helye 338-339. o. 79 „A magyar Külügyminisztérium Nyilatkozata, 1991. október 18.". MKÉ 1991. 347-349. o. 80 Magyar Szó, 1991. október 19. 81 Gow: i. m. A nemzetközi rendezési tervek vajdasági nézőpontú elemzését nyújtva e jellemző részletre is fölhívja a figyelmet Major Nándor: Elveszejtett ország. Politikai esszék Jugoszlávia széthullásáról. Újvidék: Fórum Könyvkiadó, 1993. 82 „Az egyetlen megoldás az elkülönülésben van. Ott, ahol a szerbek többségben élnek, mint pl. Krajinában, engedélyezni kell saját köztársaságuk megalakítását. Szlavóniában és Bánijában viszont széleskörű autonómiát kell bevezetni." Dindic véleménye szerint ugyanennek érvényesnek kellene lennie a Szerbiában élő horvátok és magyarok, a koszovói siptárok, meg a Bosznia és Hercegovinában élő egyes népcsoportok számára is. „Dindic nyilatkozata az osztrák APA hírügynökség számára". Magyar Szó, 1991. október 18. 83 Az Antall-kormányt a vajdasági magyarok elhanyagolásával vádoló, egészen abszurd beállításra válaszoltam Kodolányi Gyulával közösen írt cikkemben: „Az Antall-kormány és a délvidéki magyarság". Magyar Nemzet, 2003. szeptember 5. 6. o. 84 Magyar Szó, 1991. október 18. 85 Herman János külügyi szóvivőt idézi Népszabadság, 1991. október 19. 86 „Tulajdonképpen arról van szó, hogy a két világháborút is elvesztő Magyarország ismét kinyilvánította revansista igényeit. Figyelmébe ajánlom azonban Antall úrnak, hogy a szerb nép elég erős ahhoz, hogy valamennyi támadást visszaverje." Budimir Kosuticot, a szerbiai kormány alelnökét idézi: Magyar Szó, 1991. október 24. 87 MKÉ 1991.300. o. 88 Népszabadság, 1991. október 27. 89 Népszabadság, 1991. október 30. 2011. tél 77
